Akiknek megvédenék a munkahelyét

Megjelent a munkahelyvédelmi akciótervről szóló törvényjavaslat. A tervezet több pontja célul tűzi ki az egyes társadalmi csoportok foglalkoztatottságának növelése érdekében a munkáltatói terhek csökkentését, illetve a vállalkozási környezet javítását.

A munkahelyvédelmi tervekről szóló miniszterelnöki levél a napokban érkezik a háztartásokba. A Népszava úgy tudja, hogy a tájékoztatás költsége 584 millió 921 ezer forint volt, amely tartalmazza a levelek megszemélyesítésével, a postai küldemények összeállításával, a borítékok nyomdai előállításával és a címzettek részére való soron kívüli megküldésével összefüggésben felmerülő költségeket.

Mi ez az akcióterv?

A munkahelyek megőrzése és újak teremtése a cél. Átalakítanák az adó- és járulékrendszert: csökkentenék az élőmunkára rakódó terheket, illetve meghatározott csoportok foglalkoztatása esetén alacsonyabb szociális hozzájárulási adót kellene fizetni. Támogatnák a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek számító csoportokat: a gyesről, gyedről visszatérő kismamákat, a tartós munkanélkülieket, a szakképzetleneket, az 55 feletti és 25 év alatti embereket.

A törvényhozók ettől azt remélik, hogy bővülni fog a foglalkoztatás, főként a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv-k), amelyek hazánkban jelentős mennyiségű embert alkalmaznak.

A javaslatban azt olvashatjuk, hogy a szociális hozzájárulási adó alanya - meghatározott feltételek fennállása esetén - a szakképzési hozzájárulás alapját csökkentheti. Ez azt jelenti, hogy ha a munkaadó például tartósan munkanélküli személyt alkalmaz, akkor adókedvezményt kap.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László szerint a program végrehajtása éves szinten akár 0,8-1 százalékpontos GDP-növekedést is hozhat, s 1,3-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően. Legalább 150-200 ezer, de akár 300 ezer kis- és középvállalkozás is választhatja valamelyik kedvező adózási formát.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke, Demján Sándor a távirati irodának elmondta: a munkahelyvédelmi intézkedéscsomag rendkívüli méretű, mértékű és előrevivő lépés, és a lakossági szolgáltatások területén 100 ezer többletadózó belépését hozhatja, emellett megoldást jelent a 25 év alattiak és 55 év felettiek munkaerőpiacra lépésére is.

A munkavállalói érdekképviseletek kétségbe vonták, hogy csupán a munkahelyvédelmi program miatt bővülne a foglalkoztatás. A Századvég kutatóintézet július második felében végzett közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a témát ismerő és véleménnyel rendelkező magánemberek jelentős többsége támogatja a kormány munkahelyvédelmi akciótervét.

Olcsó lesz a szakképzetlen munkás

Ha van olyan személy a cégnél, aki szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, akkor is adókedvezményt kaphat a munkaadó - ám csak legfeljebb bruttó 100 ezer forint munkabér után fejenként. A terv szerint a kedvezmény mértéke 14,5 százalék lesz.

Róna Péter közgazdász szerint azonban ennek vannak veszélyei is. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta: a munkahelyvédelmi akcióterv szerinte nem lendíti fel a gazdaságot, hiszen a fellendülés titka nem a külföldi tőke bevonása az olcsó helyi munkaerővel, hanem magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyeket kell teremteni. "Az elmúlt 40 év nem arról szólt a világban, hogy olcsóbb legyen a munkaerő, hanem, hogy hatékonyabb legyen. Magyarország a rendszerváltás utáni 20 évet ilyen szempontból bután használta fel" - tette hozzá. A közgazdász kijelentette: nem kell mindenkiből atomfizikust csinálni, lépésről lépésre kell feljebb vinni a szellemi tartalmat.

Egyébként a szakképzetleneket alkalmazó munkaadók adókedvezménye nem új keletű dolog: egy ehhez hasonló törvény már született 2011-ben, és 2013. január elsején lép majd hatályba. Eszerint azok a vállalkozások, amelyek szakképzetlen embereket alkalmaznak, jövő év elejétől jól járnak: adókedvezményt kapnak a szociális hozzájárulási adóból, azaz a minimálbér összegéig csak 18 százalékot kell megfizetniük. A takarító, a portás, a gyorséttermi eladó, a pénztáros vagy a gyártósori összeszerelő munka nem igényel szakképzettséget (a FEOR szerinti felsorolás alapján), és csak a minimálbér jár érte.

Idősek és fiatalok, tartósan munkanélküliek

A törvényjavaslat szövegének megjelenése előtt, a munkahelyvédelmi akcióterv egy korábbi verziójában még az szerepelt, hogy csak a 25 év alatti és 55 év feletti szakképzetlenekre járna a kedvezmény. Ezt azonban kibővítették, mindenkire vonatkozik majd a két korcsoportból.

A fiatalok munkanélkülisége ijesztő méreteket ölt, mint arról már a Profession.hu is beszámolt: a fiatal munkavállalók létszáma 207 ezerre csökkent júniusra, a foglalkoztatási rátájuk pedig 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az állástalanok 17 százaléka 24 évesnél fiatalabb, és a korcsoport 27,9 százaléka nem dolgozik.

A munkanélküliek csaknem fele, 46,8 százaléka több mint egy éve nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónap - közölte a KSH. A tartós munkanélküliek támogatása is szerepel a munkahelyvédelmi akciótervben. Aki az elhelyezkedés előtti 9 hónapon belül legalább 6 hónapig regisztrált álláskereső volt, annak az új munkáltatója 27 százalék kedvezményt kap a szociális hozzájárulási adóból a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben pedig 14,5 százalékra csökken a kedvezmény.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezményt a legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része után érvényesítheti a munkáltató. Az adókedvezmények a Start Plusz, a Start Extra vagy Start Bónusz kártyákért járó adókedvezményekkel nem vonhatóak össze.

Honnan lesz rá pénz?

Július 2-án hirdette meg a kormány a munkahelyvédelmi akciótervét, amelyre 300 milliárd forintot fordítanának. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.