Veszélyben a munkahelyek?

A 2012-es recesszió okozta profitromlás a költségek csökkentésének igénye miatt kétféle módon csapódik le: nem igazán lesznek béremelések, illetve a vállalatok csökkenteni fogják foglalkoztatott létszámukat, ami a versenyszférában 0,9 százalékos foglalkoztatás-csökkenést okozhat - írja a Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentésében.

Ebből a szempontból fontos emlékeznünk a tavalyi 18 százalékos minimálbér-emelésre, amit ugyan részben visszakompenzált tavaly az állam, viszont a vállalatoknak a következő években a megemelt bérköltséggel kell számolniuk. Az álláskeresők helyzete pedig egyre romlik, az új állások száma historikus mélypontra került - írja a tanulmány alapján a portfolio.hu.

Egyre többen a munkapiacon

A munkaerőpiacon aktívak aránya 2012-ben tízéves csúcsra, 57 százalék fölé emelkedett a 15-74 éves népességben, és ez a folyamat az MNB stábja szerint tovább folytatódik, 2014-ben 58 százalék fölé emelkedhet az aktívak aránya. Vagyis ez azt jelenti, hogy a munkaképes korú népesség egyre nagyobb arányban van jelen a munkaerőpiacon, dolgozik, vagy keres munkát. Ezzel szemben az inaktívak közé tartoznak legnagyobb számban a nyugdíjasok, a diákok, a gyeden, gyesen lévők, de inaktívak azok is, akik ugyan egyik csoportba sem tartoznak, munkanélküliek, de nem keresnek állást.

Az aktívak arányának emelkedése mögött meghúzódó okok között a jegybank felsorolja a még az előző kormány alatt elindított nyugdíjkorhatár-emelést, a korkedvezményes nyugdíjak szűkítését, rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, szociális rendszer szigorítását, de fontos tényező az a hatás is, amit az egyre magasabb iskolázottság jelent.

Miközben azonban az aktivitás egyre emelkedik, a megnövekedett kínálattal nem találkozik a munkakereslet, így a munkanélküliség tartósan magas, és a növekvő aktivitással még kissé tovább is emelkedhet. Az MNB arra számít, hogy az elmúlt években jellemző 11 százalékos szintről 2014-ben 12 százalékra emelkedik a munkanélküliségi ráta, és 2015-re is csak nagyon kis mértékben csökken vissza.

Elbocsátások lehetnek

A helyzetet rontja, hogy újból a vállalatok erősebb költségcsökkentésére számíthatunk. A foglalkoztatás visszafogása bár enyhébb lehet, de elhúzódhat. A foglalkoztatás mérsékeltebb csökkentésében szerepet játszhatnak a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedéseinek költségcsökkentő hatásai - olvasható a jelentésben.

A növekvő munkakínálat az idei évben nagyobb részben az állami közfoglalkoztatási programokban csapódhat le a jegybanki stáb szerint. A versenyszféra foglalkoztatottsága 0,9 százalékkal csökkenhet (decemberben a jegybank még -0,3 százalékot várt), a nemzetgazdasági foglalkoztatás pedig stagnálhat.

A reáljövedelmek tavalyi átlagos 3,3 százalékos csökkenése után az idei év jobbára stagnálást fog hozni.

A jegybanki stáb a versenyszektor foglalkoztatásának bővülésére a konjunktúra erősödésével 2014-től számít. A laza munkapiaci kondíciók a teljes előrejelzési horizonton erős bérleszorító hatással bírnak. A minimálbérek a várható infláció fölötti ütemben bővülnek, így a visszafogottabb dinamika elsősorban az átlagbér fölötti bérkategóriákban jelentkezhet.

A bérköltség-gazdálkodás szempontjából fontos emlékezni, hogy 2012-ben 18 százalékos minimálbér-emelés volt (annak jegyében, hogy az adójóváírás eltörlése miatt senki ne járjon rosszabbul), ami a felsőbb bérkategóriákban is bérnyomást okozhatott, és a vállalatok már tavaly is a nem rendszeres kereseteket fogták vissza. Bár tavaly a béremelések 5 százalék feletti részét visszakompenzálta az állam a feltételek teljesítése esetén, és részben idén is él bérkompenzáció.

A vállalatoknak a tartósan megemelkedett bérköltség-szinttel kell tudniuk számolni, ami a gyenge konjunkturális helyzetben problémát, illetve leépítést okozhat. Amellett is, hogy a nehezebben foglalkoztatható munkavállalói csoportok után jelentős munkáltatói járulékcsökkentés indult az idei évtől, ami pedig arra utal, hogy a költséggazdálkodás az amúgy jól foglalkoztatható aktív kört is érintheti.

Nem volt még ilyen nehéz helyzetük az álláskeresőknek

Az álláskeresők helyzete már tavaly év végén is különösen rossznak számított, miközben az munkakeresők száma tartósan magas, és nem tud elszakadni a bő félmilliós szinttől, a bejelentett új állások száma historikusan alacsony.

Az idei első negyedévből ugyan még csak a januári és februári adatunk van meg, az viszont már látható, hogy a tavalyi évkezdethez hasonlóan magas a munkanélküliség szezonálisan kiigazítva, az új állások száma viszont a tavalyinál jóval alacsonyabban húzódik. Úgy tűnik, idén a tavalyihoz képest már mindenképp valamivel később indul be a közfoglalkoztatás is.

Szemlézte: Durbák Ildikó