VDSZ: elbukott az új Munka törvénykönyve
A vegyipari szakszervezet szerint az új Munka törvénykönyve elbukott a gyakorlati vizsgán. Ezért azt követelik: módosítsák a jogszabályt.
Önnek ajánljuk!
Az új Munka törvénykönyve (Mt.) bevezetése óta feltárt tucatnyi súlyos probléma közül az érdekvédelem működésének és tevékenységének csorbításában, az új szabályozás okozta egyértelmű bércsökkenésben, a távolléti díj és a műszakpótlék kérdésében, valamint a szabályozás kuszaságában látja a legnagyobb buktatót a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége (VDSZ).
A VDSZ listát készített azokról a pontokról, amelyeket a szervezet szakértői szerint sürgősen módosítani kell, mert a bevezetése óta eltelt időszakban kiderült, hogy hátrányos, sőt teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat - közölte lapunkkal a szakszervezet.
A módosító javaslatokkal a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségénél (MSZOSZ) készülő összegzést segítenék, amelyet több szakszervezet közös követeléseként terjesztenek majd az Állandó Konzultációs Fórum elé szeptember 4-én.
Nem tetszik az átalakított műszakpótlék
A vegyipari érdekvédelem azonnali változtatást javasol egyebek mellett az új Mt. okozta bércsökkenés, a távolléti díj és a műszakpótlék kérdésében. Székely Tamás, a VDSZ elnöke képtelenségnek tartja, hogy a törvény hibáinak súlyos következményeit a munkavállalók viseljék.
Székely felhívja a figyelmet a megszakítás nélküli munkarendben dolgozókat érintő egységes műszakpótlék bevezetésére is, amely miatt havonta ezrekkel csökkenhet az érintett munkavállalók fizetése. Az elnök szerint törvényi szinten kellene különbséget tenni azon munkavállalók között, akik csak hétfőtől péntekig dolgoznak két vagy három műszakban, és azok között, akik szombat, vasárnap, valamint munkaszüneti napokon is kötelesek műszakba menni.
Úgy érzik, csorbultak a szakszervezetek jogai
A szakszervezet működésének és tevékenységének csorbítása, a tisztségviselők mozgásterének szűkítése egy másik olyan tétel, amely egyértelműen az érdekvédelmi munka lejáratását szolgálja - vélekedik a VDSZ. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a tisztségviselők a bértárgyalások és a kollektív szerződések megkötésének időszakában is csak a konzultáció időtartamára mentesülnek a munkavégzés alól, így a korábbinál jóval kevesebb idő jut egyéb érdemi érdekvédelmi munkára, és a szervezet szerint ez egyértelműen a minőség rovására mehet.
Aggályosnak tartja a szakszervezet a próbaidő 6 hónapra való felemelhetőségét is, valamint a felmondásokkal kapcsolatos munkáltatói szabadságot - közölték. Székely különösen felháborítónak tartja a 3 év alatti gyerekes anyák elbocsátásával kapcsolatos korlátlan munkaadói jogosítványt. A szakszervezeti vezető szerint a munkahelyre visszatérő kismamáknak legalább a gyerek 6 éves koráig biztosítani kellene, hogy részmunkaidőben dolgozhassanak.
Komoly problémának tartja Székely egyebek mellett azt is, hogy még legalább egy évig eltarthat, mire kialakul a jogértelmezési gyakorlat.
A VDSZ ma átadja az MSZOSZ-nek a pontokba gyűjtött kritikát és a törvénymódosító javaslatokat is tartalmazó terjedelmes összeállítását, hogy az egy közös szakszervezeti javaslat részeként eljusson a döntéshozókhoz.
