Több a profit, ha több női vezető

Magyarország továbbra sem áll jól a női vezetők terén az Európai Unióban a legalacsonyabbak között van hazánkban a részarányuk. A háttérben számos ok húzódik meg, pedig a női munkaerő alkalmazása ma már stratégiai kérdés, amely mérhető előnyökkel is jár - írja az mfor.hu.

Több kutatás is elemezte az elmúlt hetekben a nők munkaerő-piaci, és ezen belül is a vezetésben eltöltött helyzetét. Ezek mindegyikének megállapításai között az előnyök jóval hangsúlyosabbak a hátrányoknál.

A Roland Berger nemzetközi tanácsadó cég például arra hívta fel a figyelmet november végén, hogy mennyiségi szempontokat tekintve Európa nem tud versenyezni Indiával vagy Kínával, ezért fontos, hogy a minőségi, munkaerő-képzési kérdésekre koncentrálva meg tudja tartani a szakképzett munkaerőt. A nők körében pedig egyre több a magasan képzett komoly tapasztalattal bíró szakember.

Igaz, a női munkavállalók kapcsán hangsúlyosabban számos kérdés is felmerül, így például a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése. Problémát jelent az is, hogy időnként sérül a nők szakmai előmenetelének támogatása.

Magyarország megvétózta

Ez utóbbi kiküszöbölését is szolgálná az Európai Unió által bevezetni szándékozott női vezetői kvóta. Viviane Reding uniós biztos hivatala ennek kapcsán egy az új tervezetet ígért, mely a kötelező női kvóta bevezettetését kívánja elérni a vállalatoknál. Magyarország 8 másik tagországgal együtt levélben tiltakozott a kötelező kvóta bevezetése miatt arra hivatkozva, hogy az esélyegyenlőség szabályozása a vállalati szférában nem Brüsszel dolga.

Magyarországon - a Roland Berger által hivatkozott adatok szerint - a nők általános munkaerő-piaci részvétele is alacsonyabb a közösségi átlagnál, hiszen a nálunk mért 50,6 százalék elmarad az európai uniós, 58,5 százalékos átlagtól.

Még rosszabb a helyzet, ha a topmenedzsereket vizsgáljuk, hiszen az EU-statisztikák szerint Magyarországon 5,3 százalék a női felső vezetők aránya, szemben az unió 13,7 százalékos hányadával. Finnországban ennek csaknem a duplája, 27 százalék a női vezetők aránya, Szlovákiában pedig 13,5 százalék. Norvégiában 2008-tól a tőzsdei vállalatok igazgatótanácsaiban legalább 40 százalékos női jelenlétet írtak elő.

Jobb eredményeket érnek el, ahol van vezető nő

Más kérdés, hogy a világ fejlett részein még mindig nem a norvég modell az általános, és továbbra is a férfiak dominálják az üzleti világot. Jelenleg a nemzetközi társaságok felső vezetésének 7 százaléka és a menedzserek alig több mint 30 százaléka nő.

Pedig azon vállalatok, amelyek vezetésében több nő található, mind az értékesítést, mind a pénzügyi adatokat tekintve látványosan jobb eredményeket érnek el, mint a nagy férfi többséggel vezetett cégek. A Catalyst kutató és tanácsadó cég munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy a befektetett tőkére vetítve 26 százalékkal jobb mutatókat produkálnak azok a cégek, amelyek felső vezetésében legalább három nő található.

Európában folyamatosan nő a magasan kvalifikált munkakörökben a munkaerőhiány, és jelenleg a nők rendelkeznek az egyetemi végzettségek 59 százalékával, mégis a diplomát igénylő pozícióknak csak alig 50 százalékát birtokolják. A nők szerepének erősödése így gazdasági szempontból is indokolt lesz.

Nagy Norbert, a Stanton Chase magyarországi irodájának ügyvezető partnere egy sajtóbeszélgetésen a lapnak elmondta: a gyakorlatban a vállalatok többségének toborzási-, interjú- és szervezetfejlesztési stratégiáiban még mindig előnyt élveznek a férfiak. Pedig a vezetőkkel szemben támasztott elvárások jelentős részében (intellektuális motiváció, inspiráció, participatív döntéshozatal, a vállalati elvárások és ösztönzők emberközpontú működtetése), a nők erősebb alapokkal rendelkeznek, mint sok férfitársuk.

Készítette: Durbák Ildikó