Súlyos a szakemberhiány az építőiparban

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) a március hónapban bejelentett nem támogatott új állások közül a második legtöbb szakembert az építőiparba keresik. Az üres álláshelyeket kínáló cégek csaknem 12 százaléka ide próbál szakembereket toborozni a munkaügyi központokon keresztül. (A nem támogatott állás az olyan munkalehetőséget jelent, amelyekre nem tartósan munkanélküli embereket vagy közmunkásokat keresnek, és a munkaadó nem kap kedvezményeket a foglalkoztatásért.)

A hazai építőiparban országos méreteket ölt a szakképzett munkavállalói hiány – hívja fel a figyelmet az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) és szakmai együttműködő partnere, a Lindab.

Kevés szakember van, de ők jók

Nemcsak építőipari szakember nincs elég, de az utánpótlás sem megoldott. „A Fiatal Tetőfedők Világbajnokságán az elmúlt 10 évben, ha indultunk a versenyen, a magyar csapatok legtöbbször dobogós helyen végeztek lapostetős, magastetős és bádogos szekcióban egyaránt. Mivel 26 év a korhatár, ma már a kétfős csapat kiállítása is problémát okoz, sajnos mindhárom szekcióban. Maholnap nem lesz mesterember, aki egymásra tud helyezni két téglát” – állítja Kassay Jenő, az ÉMSZ ügyvezető titkára. Szerinte az építőipart érintő égető szakemberhiány annak is köszönhető, hogy az utóbbi évek oktatáspolitikája elsősorban a felsőoktatást támogatta, mellyel párhuzamosan csökkeni kezdett a szakképzés presztízse, így az oda jelentkező diákok száma is.

„Az idei évben összesen öt bádogos hallgató végez nálunk, nekik kell pótolni az időközben nyugdíjba vonuló mestereket a teljes Nyugat-magyarországi régióban. Nagyságrendekkel több végzős diákra lenne szükség ahhoz, hogy ne fokozódjon a szakemberhiány” – állítja Sándor Mátyás, a veszprémi Medgyaszay István Szakképző Iskola igazgatója. Nappali tagozaton az említett 5 bádogos mellett két évfolyamon 30 tetőfedő és összesen 12 ács tanul. A negatív tendencia megfordítása érdekében a Lindab több szakképző iskolával és technikummal is együttműködik. (A vállalatok által indított képzésekről a Profession.hu egy korábbi cikkében már olvashattak. https://www.profession.hu/hu/cikk/372)

Jó marketing kellene

324 ezernél is több szakképzetlen munkanélküli volt a munkaügyi központoknál regisztrálva – olvashatjuk az NFSZ legfrissebb adataiban. A számuk az előző hónaphoz képest csökkent ugyan, az előző év azonos időszakában viszont 18 ezerrel nőtt. Ha a szakképzetlen munkanélküliek mégis úgy döntenek, hogy kitanulnak valamilyen mesterséget, általában a slágerszakmákat választják. Ezért lenne fontos bizonyos szakmákat népszerűsíteni, valamint átképzéssel támogatni a hiányszakmákat – véli Széll Klára, karriermárka-tanácsadó.

Az Európai Unión belül számos jó példa van arra, hogy karrierváltással orvosolható a munkanélküliség. Észtországban 2008-ban egy állami programban például buszsofőröket képeztek ki arra, hogy oktatókká váljanak saját szakmájukban. Egy másik észt programban pedig olyan munkavállalókat képeztek át, akik jelenlegi foglalkozásukban nem találnak megfelelő álláslehetőséget. A programot népszerűsítő kampány arca egy óvónő volt, aki a gyermeklétszám csökkenése miatt vesztette el állását, ezért eladóvá képezte át magát, majd sikeresen elhelyezkedett.

Magyarországon főként a szakmunkás képesítések között találhatók tartós hiányszakmák. A legtöbb hiányszakma az építőipar területéhez tartozik, így például kevés a kőműves, az ács, az állványozó, illetve a szerkezetlakatos is. Állami koordináció, pénzügyi források átcsoportosítása és marketing tevékenység híján nehezen megvalósítható az átképzéssel illetve karrierváltással történő munkanélküliség-csökkentés. Jó reklám például a szombathelyi Weöres Sándor Színház „Szakmák színháza” című előadása (az erről szóló cikket itt olvashatja https://www.profession.hu/hu/cikk/481), de emellett a cégek gyakornoki programjai, vagy az úgynevezett „vállalati karriermárka-építés”, azaz az egyes szakmák vonzóvá tétele is megoldást jelenthet a kínzó szakemberhiányra – hívta fel a figyelmet a tanácsadó.