Sok nyugdíjasnak nem jut majd munka

A ma még dolgozó, vagy aktívan munkát kereső és öregségi nyugdíjban még nem részesülő 992 ezer 50-69 évesek 41 százaléka szeretne nyugdíjasként dolgozni. Ez a szóban forgó, több mint 400 ezer érintett azonban lényegesen több embert jelent, mint ahányuknak erre reális esélye van - egyebek között ez derül ki a KSH nemrégiben publikált, az ötven év felettiek munkaerő-piaci jelenlétét, terveit vizsgáló kutatás eredményét összegző kiadványából, amelyet a Napi Gazdaság ismertetett.

Százezrek maradhatnak hoppon

A nők és a férfiak nyugdíj melletti munkavállalási kedve jelentős eltérést mutat: bár nyugdíjba vonuláskor a nők átlagos életkora alacsonyabb a férfiakra jellemzőnél, és ez a különbség még jó ideig fenn is marad, a nők esetében - vélhetően háztartási és az unokák körüli teendőik miatt - kevesebb mint 38 százalék akart tovább dolgozni, szemben a férfiak körében mért 45 százalékos aránnyal.

Az iskolai végzettséggel együtt nő a munkavégzési hajlandóság is, az alapfokú végzettségű foglalkoztatottak 37,7 százalékos arányát közel 9 százalékponttal múlja felül a felsőfokú végzettségűeké. Nem meglepő, hogy a továbbdolgozni kívánók négyötöde e szándékát anyagi okokkal magyarázta.

Még egyértelműbb a motiváció a nyugdíj mellett már dolgozók esetében: mindössze az érintettek 9,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nyugdíj melletti munkavállalásnak esetében nem voltak anyagi mozgatórugói. Egyedül a felsőfokú végzettségűeknél volt csak a nem anyagi okból dolgozó nyugdíjasok aránya átlag feletti, de körükben is csak 18,3 százalékot ért el.

Azt, hogy a nyugdíj melletti munkavállalásra mekkora esélyük lehet a még nyugdíj előtt állóknak, jól jelzi, hogy a jelenlegi nyugdíjasok lényegesen nagyobb hányada szeretett volna még munkát vállalni, mint ahányan közülük ténylegesen dolgoztak.

A foglalkoztatott nyugdíjasok száma mintegy 150 ezer volt 2012-ben, ebből 95 ezren kaptak öregségi nyugdíjat. Utóbbiakat magasabb átlagos iskolai végzettség és a részmunkaidőben és rendhagyó munkarendben foglalkoztatottak jelentős aránya jellemezte.

A továbbdolgozás is feszültséget eredményez

Magyarországon az idősebb generációk foglalkoztatását döntően befolyásoló nyugdíjrendszer évtizedek óta tartó folyamatos átalakítása éppen most lépett egy újabb szakaszba - állapítja meg a statisztikai hivatal. A korengedményes nyugdíjazás korábbi lehetőségei napjainkra gyakorlatilag megszűntek, viszont a nők esetében új, és hatását tekintve még nem ismert korkedvezményes forma lépett be a rendszerbe.

A nyugdíjba vonulás "késleltetésének" megítélése - tisztán munkaerő-piaci szempontból - legalábbis ellentmondásos. Az idősebb generációk benntartása a munkaerőpiacon csökkentheti ugyan a nyugdíjalapokra nehezedő pénzügyi nyomást, viszont a gazdasági stagnálás körülményei között jelentős mértékben gátolhatja a fiatalok munkához jutását, így azt is, hogy ők járulékbefizetővé váljanak.

A nyugdíjkorhatárhoz közelítő, vagy azt éppen elérő korosztályok ráadásul igen nagy létszámúak (az ún. Ratkó-generáció), ami még inkább nehezíti azt, hogy a fenti kérdést egyértelműen meg tudjuk válaszolni - fogalmaz a dokumentum.

A már nyugdíjban részesülők 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeretett volna tovább dolgozni, ha lett volna erre lehetősége. A szándék erőssége leginkább a nyugdíj típusával függ össze, a rokkantnyugdíjasok 58 százaléka dolgozott volna tovább, a korhatár előtti nyugdíjban részesülők 26, a saját jogú öregségi nyugdíjasoknak viszont csak 20 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. (Ez utóbbiak döntő többsége a továbbdolgozást vélhetően nyugdíjának folyósítása mellett képzelte el - véli a lap.)

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: nyugdíj, munka