Sok eladó kaphat munkát

Rövidesen a parlament elé kerül egy olyan jogszabálytervezet, amely előírná a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaikban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia - tudta meg a Magyar Idők.

A kiskereskedelemben egyre kritikusabb munkaerőhiány megoldását segítő piacszabályozó intézkedés azt célozná, hogy megfelelő létszám mellett javuljon az áruházi szolgáltatások színvonala, egyúttal hatékonyabb legyen a boltok működése, a fogyasztók kiszolgálása. Ágazati becslések szerint a várhatóan 2016-ban életbe lépő rendelkezés azzal járna, hogy a hiper- és szupermarketekben, diszkontokban a munkáltatóknak átlagosan a duplájára kellene emelniük a dolgozók jelenlegi létszámát. Ez jelentősen megnövelné a nagyvállalatok bérköltségeit.

A Profession.hu-n ilyen eladói állásokat találhatunk!

A lap szerint a kötelező foglalkoztatási minimum előírását előreláthatóan forrásproblémákra hivatkozva kifogásolják majd a nagyáruházak. A folyamatosan növekvő kiskereskedelmi eladásokból származó nagyobb bevételek mellett idén a tervezetthez képest mintegy 15-18 milliárd forint többlet maradt náluk, miután a kormány által az idei évtől sávos adóztatás alapján hatvanszorosára emelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a multinacionális vállalatok erős lobbinyomására az Európai Bizottság eddig nem engedte beszedni. Ebben a kérdésben jelenleg is zajlik az egyeztetés Brüsszel és Budapest között.

Az átlag alatti bérek mellett az is fokozza a létszámhiányt, hogy a töretlenül bővülő forgalmat a lehető legkevesebb dolgozóval, munkakörök összevonásával, műszakok megszüntetésével igyekeztek kiszolgálni a láncok. Ez mostanra a kereskedelmi alkalmazottak kóros leterheltségéhez, több területen bérfeszültséghez, a képzett munkatársak elvándorlásához vezetett - hívta fel a figyelmet a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete.

Bubenkó Csaba elnök a lap kérdésére rámutatott: évek óta nem megfelelőek a munkakörülmények a nagyáruházakban, kimutatások szerint az ezen a területen dolgozók leterheltsége 20 százalékkal nagyobb az átlaghoz képest, egy ember kettő munkáját látja el a kasszánál, a raktárban, a bevásárlótérben.

Több problémát is felvetne a kötelező létszámnövelés

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György szerint, bár a jogszabálytervezet részletei nem ismertek, ilyen szabályozásra nincsen példa az Európai Unióban, ezáltal felmerülhet, hogy a kötelező létszámnövelés uniós joggal ütközhet. Úgy vélte: ahogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is átcsoportosítással gazdálkodták volna ki, az érintett kereskedőknek a létszám emelésével járó költségeket is valahonnan elő kell teremteniük, így elvonhatnak a beruházásra, fejlesztésre, szállítóeszköz-vásárlásra, vagy akár a bérre szánt összegekből is. "Valahonnan le kell csípni" - fogalmazott.

A főtitkár kifejtette: a rendelkezés a munkaerőhiányra sem feltétlenül jelentene megoldást, mert a probléma csak egyes szakmákat és értékesítési csatornákat érint, például nehéz péket, vagy hentest találni. A létszámemeléstől azonban még mindig nem lesz a munkaerőpiacon hentes - hangsúlyozta.

Vámos György felhívta a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló információkból nem lehet egyelőre kikövetkeztetni, hány alkalmazottat és áruházat érintene a szabályozás. Nem tudni ugyanis, hogy bruttó, vagy nettó alapterületről van szó, ahogy azt sem, milyen munkakörökre terjedne ki.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, eladó, kereskedelem, törvény