Rendeződhet a kölcsönzött munkások helyzete

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatokat és az iskolaszövetkezeteket érinti a csődeljárási, valamint a bérgarancia-alapról szóló törvény módosítása - mondta a javaslat általános vitájában a tervezetet előterjesztő Kósa Lajos.

A Fidesz ügyvezető alelnöke kifejtette: az indítványának az a célja, hogy ha csődbe megy vagy felszámolási eljárás alá kerül egy vállalat, mindegy legyen, hogy egy alkalmazottja munkaerő-kölcsönzöttként dolgozik ott, vagy rendes munkaviszonyban. A törvény értelmében mindannyian azonos elbírálás alá esnének, és nem fordulhatna elő az a méltánytalanság, hogy az érintettek máshogyan kapják meg a bérüket.

Megjegyezte, ma Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés elterjedt foglalkoztatási forma, 2010-ben 135 ezren dolgoztak kölcsönzöttként különböző cégeknél. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte, a kormány támogatja a javaslatot.

A foglalkoztatás bővítése a cél

Vígh László (Fidesz) azt mondta, a kormány eltökélt szándéka a foglalkoztatás bővítése, ennek pedig egyik fontos eleme a kölcsönvett munkaerő foglalkoztatása. A képviselő hozzátette: ma Magyarországon 3,8 millió ember dolgozik. Elmondta azt is, hogy az elmúlt két évben úgy sikerült mintegy 80 ezer fővel növelni a foglalkoztatást, hogy eközben több európai országban csökkent ez a ráta.

Kara Ákos (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a javaslat egyfajta esélyegyenlőséget teremt meg. A rugalmas és biztonságot jelentő munkaerőpiac igényli, hogy a kölcsönző cégek és a kikölcsönzött munkavállalók számára is világos iránymutatást adjanak - hangsúlyozta.

A munkavállalóknak adnának garanciákat

Bertha Szilvia (Jobbik) azt mondta, hogy a céllal nem szállnak vitába, de pártja szerint a jogszabály tartalmaz néhány anomáliát. Azt kérte, hogy ne csak a kölcsönbe adó kapjon garanciát az elmaradt bérek kifizetésére, ezt a dolgozók számára is biztosítsák. A politikus azt is megfontolandó kérdésnek nevezte, hogy az állam milyen mértékben és feltételekkel vállalja át a kölcsönzőktől a kockázatokat.

A kikölcsönzöttek egyenlő jogokat élvezzenek

Szél Bernadett (LMP) fontosnak nevezte, hogy a kölcsönzött munkások ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a cégek saját állományú dolgozói. A kölcsönzöttek nem szenvedhetnek indokolatlan hátrányokat, azonos értékű munka esetén ugyanolyan bér kell hogy megillesse őket - mondta. A képviselő megjegyezte, hogy a kölcsönzésre vonatkozó hazai munkajogi szabályok nem mindenben felelnek meg az uniós irányelveknek.

Garantálni kell, hogy kifizetik a munkavállalókat

Göndör István (MSZP) fontosnak nevezte, hogy a jogszabály csökkenti a munkaerő-kölcsönző cégek kockázatait. Azt javasolta, hogy a bérgarancia-alapról szóló paragrafusba szúrják be azt a kitételt, amely szerint a bérbeadó cég köteles kifizetni munkavállalóinak az eljárás során megkapott munkadíjat.

A kölcsönzött munkaerő nem tehet a helyzetéről

Spaller Endre (KDNP) kijelentette, a kölcsönzött munkások nem tehetnek arról, hogy nincsenek állományban az adott cégnél. Ennek a foglalkoztatási formának addig van igazi terepe, amíg a gazdasági és a piaci terep bizonytalan - tette hozzá. A magyar kölcsönző cégek már akkor is csődbe mehetnek, ha csak egy partnerük nem fizet nekik - emelte ki.