A japán város önkormányzata áprilisban helyezi üzembe az új rendszert a dolgozói munkaórák követésére, amely ujj- és tenyérlenyomattal azonosítja az alkalmazottakat, valamint biztonsági kamerákon keresztül figyeli a munkahelyre érkezőket és az onnan távozókat - írta a Mainicsi Simbun japán napilap.

A példátlan lépésre akkor szánta el magát a város, amikor több súlyos visszaélésre derült fény a jelenlegi, mágneskártyás beléptető rendszer használatával kapcsolatban.

Korábban egy elhúzódó betegséggel küzdő önkormányzati alkalmazottról az derült ki, hogy 5 év alatt mindössze 8 napot dolgozott, további 5 közszolgát pedig munkakerülésért büntettek meg a városban. Egy tavalyi vizsgálat arra is rávilágított, hogy egyes dolgozók egymás mágneskártyáit lehúzva csaltak a túlórák elszámolásával.

Nálunk csak a dolgozók beleegyezésével lehet

Magyarországon egy ilyen beléptető rendszer önkényes bevezetése törvénytelen lenne. Korábban az adatvédelmi biztos a biometrikus (ujjlenyomatos) beléptető rendszer jogszerűségével kapcsolatban kiadott állásfoglalásában kifejtette: az adatvédelmi törvény értelmében az ilyen jellegű beléptető rendszer személyes adatokat - ujjlenyomatot - kezel, ezért a bevezetésére, alkalmazására csak az érintett munkavállalók önkéntes és kifejezett hozzájárulása esetén van lehetőség.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A munkáltató jogosult ellenőrizni, hogy a dolgozó az előírt időpontban megérkezett-e a munkahelyére, vagy mikor távozik. A biztos szerint azt a rendszert kell alkalmazni, amely kevésbé korlátozza az érintett jogait, vagy amely munkáltatói adatkezeléssel egyáltalán nem jár. Ez utóbbira példa a munkavállalók vonalkódos azonosítása vagy sorszámmal ellátott mágneskártyás beléptetése.

Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat minden, amelynek alapján valaki azonosíthatóvá válik, sőt az ezekből levonható, az érintettre vonatkozó következtetések is. Ez nemcsak az illető neve, címe, azonosító jele lehet, hanem egy olyan adat is ide tartozhat, amellyel közvetve ráismerhetünk valakire: tehát egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális ismertető jegye is.

Személyes adatnak kell tekinteni nemcsak a számokkal kifejezhető adatokat vagy a néhány szóval meghatározható személyes tulajdonságokat, hanem a fényképeket, hangfelvételeket, ujjlenyomatokat, de még a szagmintát is.

Szemlézte: Durbák Ildikó