Németország is szabadulna a kelet-európai bevándorlóktól

Tömegesen vándorolhatnak német nagyvárosokba szegények Romániából és Bulgáriából a két uniós tagország állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások megszűnése után, ami súlyos feszültségekhez vezethet a városi önkormányzatok érdekképviselete szerint - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap. (Mint arról a Profession.hu beszámolt, Nagy-Britanniában is hatalmas félelem övezi a munkaerő-piaci nyitást.)

A városi önkormányzatokat összefogó testület, a Deutsche Städtetag elemzése szerint 2007 és 2011 között, vagyis Románia és Bulgária uniós tagságának első öt évében 64 ezerről 147 ezerre emelkedett a két országból érkezetett bevándorlók száma éves átlagban. A legfrissebb, 2012 első félévi adatok szerint a bevándorlási hullám tovább emelkedett, a román és bolgár migránsok száma 24 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

,,Mindenekelőtt romákról van szó, akiket a hazájukban kirekesztenek, Németországban viszont alig van esélyük munkát találni a képzettségségük vagy az egészségi állapotuk miatt" - mondta a lapnak Guntram Schneider, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány munkaügyi, szociális is integrációs minisztere.

Hozzátette: gyors és hatékony intézkedések nélkül ,,hihetetlenül súlyos következményekkel járhat", hogy 2014 elejétől megszűnnek a két ország állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások, mert a munkavállalás szabadsága azt is jelenti, hogy megnyílik a bevándorlók előtt a német szociális ellátórendszer.

Egész települések költöznek át

Mindez rendkívüli mértékben megterhelheti a nagyvárosokat, a letelepedési célpontokat. Egyedül Duisburgban évente 14-15 millió euró többletkiadással kell számolni - mondta a miniszter. Az eddig érkezett szegény kelet-európai bevándorlóknak ,,nemigen sikerült új életperspektívát kialakítani" Németországban. Lakásviszonyaik, munkaerő-piaci kilátásaik, egészségi állapotuk, képzettségük, a gyermekek és a fiatalok helyzete egyaránt kritikus - tette hozzá Guntram Scheider.

A migrációs folyamatra jellemző, hogy szinte egész települések költöznek át Németországba - idézett a FAS az elemzésből. A leginkább ismert példa a Fantanele nevű romániai falu, ahonnan mintegy 700-an érkeztek a berlini Neukölln kerületbe, ahol mind ugyanabban a negyedben telepedtek le. Az érintett városrészekben gyakran felerősödik bűnözés, elterjed a prostitúció, a feketemunka, vagy éppen embercsempészbandák jelennek meg az elemzés szerint.

Külön veszélyforrás, hogy szélsőjobboldali erők megpróbálhatják kihasználni a kelet-európai szegények megjelenésével keletkező feszültséget - mondta az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány minisztere.

,,Az EU-s pénzek eddig valahogy mindig elszivárogtak"

A berlini vezetés mostanáig nem vett tudomást az egyre súlyosbodó helyzetről, de a munkaerőpiac teljes megnyitásának időpontjához közeledve rá kell ébrednie arra, hogy lépni kell - tette hozzá.

A szövetségi kormánynak a probléma uniós szintű kezelését kell sürgetnie, és az erőfeszítéseknek arra kell irányulniuk, hogy javuljon a szociális helyzet a szegénység elől menekülő emberek hazájában.

Mindenekelőtt az uniós támogatások hatékonyabb felhasználására van szükség. ,,Az EU-s pénzek eddig valahogy mindig elszivárogtak" - mondta Guntram Schneider, akit szoros kapcsolatok fűznek Romániához az ott élő rokonság révén.

Nincs automatikus segély

Nem jár automatikusan szociális segély a munkavállalás szabadságával élve Németországba költöző uniós állampolgároknak - idézte a Handelsblatt a német munkaügyi minisztérium állásfoglalását hétfőn.

A német szövetségi munkaügyi minisztérium szerint nem szereznek jogosultságot munkanélküli segélyre és szociális támogatásra az ,,álláskeresés céljával beutazó" uniós állampolgárok, így a román és bolgár bevándorlók sem.

A tárca azzal kapcsolatban rögzítette álláspontját, hogy Guntram Schneider, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány munkaügyi, szociális is integrációs minisztere egy vasárnapi lapinterjúban elmondta: gyors és hatékony intézkedések nélkül  ,,hihetetlenül súlyos" következményekkel járhat a nagyvárosokban, hogy 2014 elejétől megszűnnek a román és bolgár állampolgárokra vonatkozó munkavállalási korlátozások, mert a munkaerőpiac felszabadítása azt is jelenti, hogy a bevándorlók előtt megnyílik a német szociális ellátórendszer.

A német miniszter az üzleti lapnak nyilatkozva pontosította kijelentését. A szövetségi munkaügyi tárcának igaza van abban, hogy bevándorlók nem vehetik igénybe a jóléti juttatásokat automatikusan, de a nagyvárosi önkormányzatok tapasztalata szerint sok bevándorló ,,elég könnyen talál munkaadót, aki néhány hónapra alkalmazza", a migránsok így rögtön jogosultságot szereznek az úgynevezett Hartz IV típusú támogatásra, amelynek révén az önkormányzatra hárul a lakásbérlet és a fűtés költsége.

Victor Ponta román kormányfő a Handelsblattnak kijelentette: ,,nem lesz kivándorlási hullám Romániából". Hozzátette: a román munkanélküliségi ráta alacsony, a munkavállalási célú kivándorlás folyamata pedig már ,,jórészt lezajlott", és mindenekelőtt Olaszországot és Spanyolországot célozta. A vándormozgalom ugyan Nagy-Britanniát és Németországot is érintette, de a bevándorlásról zajló vitát ,,belpolitikai okok váltották kiW ezekben az országokban - közölte a román miniszterelnök.

Szemlézte: Durbák Ildikó