Nem tudjuk, mennyivel nő a minimálbér
Egyelőre nem ismert, hogy a kormány mire készül jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Az érdekképviseletek nem számítanak jelentős emelésre.
Önnek ajánljuk!
A költségvetés főbb számainak elfogadásakor a kormány kerülte, hogy a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről szót ejtsen, a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései kapcsán azonban már nem kerülheti el, hogy némi konkrétumot is eláruljon - írja a Napi Gazdaság.
A bejelentett intézkedések 300 milliárd forintra becsült költségvetési hatása miatt egyrészt újra kell tervezni a büdzsét, a munkaerőpiaccal kapcsolatos konzultáció kapcsán pedig maga a miniszterelnök is tett homályos ígéretet arra, hogy jövőre emelni kell a béreket.
Az érdekképviseletek azonban egyelőre semmit sem tudnak arról, hogy milyen minimálbért tervez a kormány, a szeptember első hetére összehívott ,,vállalkozások és a kormány állandó konzultációs fórumán" pedig az akcióterv részleteiről egyeztetnek majd.
A munkaadók csekély emelésben reménykednek
"Bízunk benne, hogy csak kismértékben emelkedik a jövő évi minimálbér, konkrét kormányzati elképzeléseket azonban még nem hallottunk" - mondta a lapnak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke. A szervezet arra is kíváncsi, hogy a kormány miként kezeli majd az idei jelentős emelés, illetve az elvárt béremelés jövő évre áthúzódó negatív hatásait, azaz mennyit szán bérkompenzációra. Rolek szerint elképzelhető, hogy ez végül a munkahelyvédelmi akciótervbe kerül bele.
A gazdaság jelenlegi teljesítménye alapján csak szerény minimálbér-emelésre lát esélyt Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Nyár elején még a 2013-ra tervezett 4,2 százalékos inflációval megegyező minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést tartott elfogadhatónak a VOSZ, ami nagyjából 97 ezer, illetve 112-113 ezer forintot jelentett volna.
A gazdaságban főleg a szakképzettek garantált bére jelent terhet, a kötelező legkisebb keresetekkel érintett mintegy 792 ezer munkavállaló kétharmada ugyanis ebbe a körbe tartozik. Dávid szerint a munkahelymegtartást jobban segítené, ha jövőre kivezetnék a bérkompenzációt, helyette pedig járulékkedvezményként kaphatnák meg a vállalkozások az erre szánt forrásokat.
Az akcióterv megvalósulása csökkentené a bérköltséget
Az akcióterv egyes pontjainak teljesülése ugyanakkor komoly mozgásteret adhat a minimálbérről szóló tárgyalásoknak - véli Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke.
A szakképzetlenek foglalkoztatását ösztönző 50 százalékos szociális hozzájárulási kedvezmény várhatóan a minimálbérhez kötődik majd. A kedvezmény mellett - még ha százezer forint lenne is a minimálbér - a munkaadók bérköltsége a jelenleginél 5 ezer forinttal lenne kevesebb.
A megalapozott döntéshez ugyanakkor a nemzetgazdasági tárcának mielőbb el kellene végeznie a szokásos háttérszámításokat a keresetek idei alakulásáról, külön figyelemmel az új Munka törvénykönyve jövedelmeket befolyásoló hatására az érintett dolgozók számára, illetve a bérkompenzáció költségvetési hatásaira - hangsúlyozta Pataky Péter.
