Nem titkolhatják a bérüket az osztrákok

A törvényi szabályozás valódi forradalomhoz vezet az osztrák munkaerőpiacon, ahol ugyanazért a pozícióért olykor 20-30 százalékkal kevesebb bért kaptak a nők. Az uniós szerződésekben 1957 óta szereplő „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelvet próbálják Ausztriában a gyakorlatban is érvényesíteni.

Az új rendszer egyik előnye, hogy az osztrák piacot célzó vállalkozásoknak nem kell bérezési tanulmányt venni vagy készíteni, hiszen minden iparágban és területen nyilvános a bérezés.

További pozitívum, hogy előzetesen kalkulálható a munkaerő-tervezésben a bérköltség. Az is pontosan látható, hogy a konkurencia mennyit ajánl ugyanabban a munkakörben.

Az a magyar munkavállaló pedig, aki Ausztriában szeretne elhelyezkedni, azonnal átlátja a javadalmazási rendszert – közölte Klemens Wersonig, a TARGET Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, az Export Kooperáció egyik alapító tagja.

„Számos magyar cég érdekelt az osztrák piacon, azonban tapasztalataink szerint jellemzően nem ismerik ezt a már működő gyakorlatot, ami hátrányos helyzetbe hozza őket” – mondta Klemens Wersonig. Az új szabályozás szerinte rendkívül pozitív lesz a munkavállalóknak, és Magyarországon is érdemes lenne megfontolni a bevezetést, ugyanis hasonlóan nagy a bérszakadék a nemek között. Iparáganként is jelentős különbségek mutatkoznak, de átlagosan 21 százalék a nők bérhátránya.

A szabályozás az álláshirdetések piacán is változást hozott. A Magyarországon szintén közkedvelt bérigény-megjelölést kikötő hirdetések eltűntek, és érezhető, hogy a hirdetési gyakorlat is teljesen átalakulóban van.

Egyrészt ellentmond egymásnak a munkáltató és a munkavállaló érdeke, hiszen ha előbbi alacsony bért jelöl meg, valószínűleg kevesebben jelentkeznek hirdetésére, viszont magas összeget sem kínálhat, hiszen azzal saját munkatársaiban kelthet feszültséget, ha a hasonló vagy ugyanabban a pozícióban dolgozó alkalmazott esetleg kevesebbet kap. Nagy kérdés mindenki számára, hogy hosszú távon hogyan reagál ezekre a kihívásokra a munkaerő piac, valószínűleg az év második felére lesz látható, milyen tendenciákhoz vezet a reform – tette hozzá Klemens Wersonig.

Egyébként nyugati szomszédunknál hivatalos minimálbér nincs, hanem ágazati legkisebb fizetések vannak. Ez az Európai Munkaadók Szövetségének adatai szerint 1000 euró (azaz a jelenlegi árfolyamon átváltva 298 ezer forint). Magyarországon a minimálbér 2012-ben 93 ezer, a szakképzettséghez kötött munkát végzők garantált bérminimuma 108 ezer forint.