Ezeknél a foglalkoztatási konstrukcióknál is a jogszabályoknak megfelelően kell meghatározni az alapbért, ugyanakkor munkajogi szempontból rendhagyó jellegük miatt a munkabér összege minimálbér alatti lehet - hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.

1. Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény kimondja, hogy az így létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.

Mindez azt jelenti, hogy az idei évben 564 forint helyett 480 forint, középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén 656 forint helyett 571 forint óradíj jár alapbérként minimálisan.

2. Készenléti jellegű munkakör

A Munka törvénykönyve (Mt.) alapján készenléti jellegű az a munkakör, amikor a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés (különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel) a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi 12 órára emelhető (hosszabb teljes napi munkaidő), ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. A minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet kimondja, hogy a rendeletben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb, akkor arányosan csökkentett mértékben, ha rövidebb, úgy pedig arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy munkavállaló napi 12 óra alapulvételével meghatározott teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakört tölt be, jogszerűen állapodhatnak meg a felek havi 98 ezer forintos minimálbérben, annak ellenére, hogy a munkavállaló a szokásos 160/168/176 órák helyett 240/252/264 órát tölt munkavégzéssel. Ez azt is jelenti, hogy órabéres foglalkoztatás esetén a kormányrendeletben szereplő 564 forint órabér helyett akár 375 forint/óra alapbér is megállapítható.

3. Teljesítménybéres munkavállaló

Az Mt. szerint a munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. (Ez az irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.)

A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása kötelező.

A minimálbérnek, illetve garantált bérminimumnak megfelelő összegű munkabérre akkor jogosult a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, ha a teljesítménykövetelményeket teljesíti. Ha ezek teljesítése nemcsak rajta múlt, akkor a teljesítmény alapján járó bért ilyen összegű garantált bérrel egészíti ki a munkáltató.

Ugyanakkor a garantált bérrel kapcsolatosan a munkaadónak nincs olyan kötelezettsége, hogy az alkalmazott részére megállapított garantált bér minden esetben elérje a kormányrendeletben meghatározott minimális bért.

4. Vagyoni hátrány megállapítása kötelezettség megszegése miatt

A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthatnak meg a felek. Ez azonban összességében nem haladhatja meg a munkavállaló egy havi alapbérét.

A vagyoni hátrányt megállapító vállalati jogkövetkezmények sokfélék lehetnek. A kollektív szerződések általában az alapbér határozott időre szóló eltérítéséről rendelkeznek.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A 2012. július 1-je (az új Mt. hatályba lépése) után kötött munkaszerződések esetén munkahelyi pénzbírságot kell fizetnie a vétkesnek. Így tehát a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalóval szemben is lehet határozott időre szóló vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezményt alkalmazni, feltéve, hogy erről a felek előzetesen a munkaszerződésben, vagy kollektív szerződésben megállapodtak.

5. Munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozók

Tavaly július1-je óta kimondja az Mt., hogy az órabéren és egyenlőtlen munkaidő-beosztással (munkaidőkeretben) alkalmazott emberek bérét teljes napi munkaidő esetén 174 órával, az általánostól eltérő esetekben (például részmunkaidőben) a 174 óra időarányos részével számolja el a munkaadó.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az órabéres munkavállaló részére munkaidőkeret alkalmazása esetén az ÓRABÉRx174 elszámolási szabály alapján kell a havi bért megállapítani.

Ha a munkaidőkeret letelte után a dolgozó az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű fizetést kapott, a keret végét követő 20 napon belül a különbözetet ki kell fizetni neki. Ez fordítva is igaz, ugyanis ha a munkavállaló az elszámolt bérnél magasabb jövedelemben részesült, a ,,túlfizetés" a munkáltató részére visszajár. Erre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az előlegnyújtásra.

A jogszabály lehetővé teszi, hogy ne a 174-es szorzóval számítsák ki a havi béreket, hanem a ténylegesen ledolgozott órák alapján kapják a fizetésüket az emberek. Ehhez külön megállapodást kell kötni a feleknek. Éves vagy féléves munkaidőkeretnél tehát elképzelhető olyan eset, amikor a dolgozók a törvényes munkarend szerinti órák helyett hónapokon keresztül 100-130 órát töltenek munkavégzéssel, emiatt a havi munkabérük összege jóval kevesebb lesz, mint a minimálbér.

Szemlézte: Durbák Ildikó