Nem lesz tömeges elbocsátás?

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat fő számait az Országgyűlés jóváhagyta, e dokumentum pedig a 2,2 százalékos hiánycél elérése érdekében nem számol a közszférában létszámleépítéssel - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációs titkársága.

A minisztérium közölte azt is: a számításokat, prognózisokat bemutató Széll Kálmán Terv 2.0 dokumentuma 2015-ig a közszféra meghatározó részében a bérek szinten tartásával számol, ám az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bére 2013-ban érdemben növekszik, valamint az arányos, egykulcsos adó kiteljesedésével - az úgynevezett szuperbruttó rendszerének kivezetésével - számos munkavállaló reáljövedelme akkor is növekszik, ha a fizetése változatlan marad.

A Magyar Hírlap - pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülésre hivatkozva - pénteki számában arról írt, hogy a jövő évre tervezett hiánycél elérése érdekében további ,,létszám-racionalizálásra" lehet számítani a közszférában. A lap úgy értesült, hogy egyfelől megszüntetik azokat a státusokat, amelyeket jelenleg sem töltenek be, másfelől több ezer fős leépítés is megvalósulhat mind az államigazgatási apparátusban, mind pedig az önkormányzatoknál.

A szakszervezet provokációt sejt

A közszolgálati dolgozók ,,megdöbbenéssel fogadták azt a sajtóhírt, amely szerint jövőre ismét jelentős létszámcsökkentést tervez a kormány a közigazgatásban" - írja a levélben Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára és Fehér József a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) alelnöke.

Értelmezhetetlen számukra a Magyar Hírlap azon információja, amely szerint ,,középtávon 400 ezer dolgozó foglalkoztatása lenne optimális a közigazgatásban, vagyis, az államigazgatási szerveknél és az önkormányzatoknál". A munkavállalói érdekvédők közölték: jelenleg e körben foglalkoztatottak létszáma mintegy 110 ezer fő.

Szakmailag megalapozatlan és provokatív az a megállapítás is, amely szerint ,,a közszféra létszáma túlméretezett az ország adottságaihoz képest". Milyen adottságokat kell itt figyelembe venni? Az adófizető állampolgárok szempontjából leglényegesebb ,,adottsághoz", az elvégzendő közszolgálati feladatokhoz képest a foglalkoztatott létszám (az egészségügyben, az oktatásban, a rendvédelemben, a szociális intézményeknél, vagy éppen a közigazgatásban) példátlanul alacsony - vélik a szakszervezeti vezetők.

Erről nem volt szó

Az MKKSZ számára elfogadhatatlan ez a felelőtlen megnyilvánulás. A működő hivatalos érdekegyeztető fórumokon erről a szándékról szó sem esett, sőt a kormányzati partnerek ennek ellenkezőjét állítják.

Valótlan és a közvélemény durva megtévesztésére alkalmas az az állítás, amely szerint ,,10 ezer közszolga elbocsátásával durván 40-05 milliárd forint spórolható meg évente a béreken" - közölték. A közszolgálati dolgozók nettó keresete átlagosan alig több mint 100 ezer forint. Tehát tíz ezer munkahely megszüntetésének árán - mindent beleszámítva - 10-15 milliárd forint költségvetési megtakarítás keletkezhet.

A közszolgálatban 2008. óta (tehát négy éve) a bértarifák tételei egyetlen fillérrel nem növekedtek. Elvették a 13. havi fizetést, megszüntették, vagy radikálisan csökkentették a béren kívüli juttatásokat. Az elmúlt 4 évben a reálkereset 25 százalékot meghaladó arányban csökkent. A napi munkaidő szinte mindenhol 10-12 óra, és a túlmunkáért díjazás nem jár - hívták fel a figyelmet a közszolgák érdekvédői.