A következő három évben nem lesz illetményalap-emelés a közszférában. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bemutatta az Európai Uniónak megküldött konvergenciaprogramot, ebből az is kiderül: a pedagógusok életpályamodelljének több mint 270 milliárd forintba kerülő bevezetésén túl a kormány nem számol más béremeléssel - írja a Népszabadság.

Kifejezett megszorítások ugyan nem lesznek, de - Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben tett ígéretéhez híven - választási költségvetés sem.

Nem növekszik érdemben 2014-ben a közfoglalkoztatás sem, és persze az ezt követő időszak sem kivétel: marad a remény, hogy a növekedés majd teremt munkahelyeket, az állam ugyanis nem fog - áll a napilapban.

Vagyis kár reménykedni a félszocpol bevezetésében vagy az élelmiszerek áfájának csökkentésében - olvashatjuk a lapban. Valószínűleg nem lesz a devizaadósokat segítő, jelentős állami támogatással járó program. Ha lennének ilyen tervek, szerepelniük kellene a programban. Abból viszont csak az derül ki, hogy marad a nadrágszíjmeghúzás a költségvetési intézményeknél, nem bővülnek a szociális juttatások, a reálértékük is csökken. Jövőre csökken a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatások, valamint a közgyógyellátási kiadások reálértéke, és ez így lesz a rá következő két évben is.

A konvergenciaprogramban a kormány leírja az Európai Uniónak, hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve, vagyis elárulja, milyen intézkedéseket tervez a következő időszakban. Az idén a terv szerint az erre a célra szolgáló tartalékok felének zárolásával érik el, hogy a korábban vártnál kisebb infláció és növekedés ellenére tartható legyen a tervezett, a GDP 2,7 százalékát kitevő hiány.

Ahhoz azonban, hogy a deficitet tartósan három százalék alá szorítsák, valóban nincs mód kiengedésre: az adóbevételek szintje ugyanis zsugorodni fog a következő évben és ezt követően is. Ezért a kormány megszorításokat ugyan nem tervez, de nem is emel sehol. Csendesen szorít meg tehát.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A kabinet szerint arra sincs mód, hogy a különböző különadókat eltöröljék. Marad a pénzintézetek különadója, nem változik az energiaszolgáltatók 31 százalékos különadója, a biztosítási, a távközlési és a baleseti adó, és persze tartósan fennmarad a közműadó is. A kormány mindezt azzal indokolja, hogy "tartósan is számít a nagyobb teherbírású szektorok jelentősebb szerepvállalására a közteherviselésben".

A közlekedési bérletek kedvezményére fordított összeget a 2013-as szinten befagyasztják. Ez annyit jelenthet, hogy a következő három évben csak annyi juthat a nyugdíjasok, az iskolások közlekedésének támogatására, mint az idén. Következésképpen az áremelésekkel együtt csökkenniük kell a kedvezmények mértékének is. Igaz, a közösségi közlekedés támogatása megőrzi a reálértékét.

Állami kiadás sem emelkedhet a következő három évben, beruházás így szinte csak uniós programokra - és pénzre - épülhet, a helyi önkormányzatok kiadásai pedig reálértéken csökkennek. Marad a hitelfelvételi korlát és a szigor, ettől az államháztartási egyenleg javulását várják.

Valamivel többet a nyugdíjakra költ a kabinet, itt a reálérték megőrzése lesz a cél, ez az alacsony infláció miatt kisebb gondot jelenthet majd. Igaz: az idei, jelentősen felültervezett infláció és emelés miatt a nyugdíjak reálértéke nő.

Szemlézte: Durbák Ildikó