Nem értik a munkaadók a bolognai rendszert

A magyarországi vállalkozások egyelőre nem nagyon értik, mi az alap- és mesterszakos diplomák között a különbség, hiszen még nincs elég tapasztalatuk a Bologna-rendszerrel - mondta a Napi Gazdaságnak Vilmányi Márton, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja. Ennek ellenére a hallgatók többsége egyértelműen az MA/MSc diploma megszerzésére törekszik.

Vannak ugyanakkor olyan cégek is, amelyek tudatosan próbálják a vállalatnál elérhető pozíciókhoz a BA, MA/MSc, sőt a PhD végzettséget is hozzárendelni, ez azonban egyelőre a kisebbség. A helyzet Európa más országaiban is hasonló, a multinacionális cégek sem tudatosabbak az alap- vagy mesterszakos diploma elvárásánál, viszont a nagyobb cégeknek megvan az az előnye, hogy megfelelő HR-kapacitással rendelkeznek a tudatos szervezéshez.

A magasabb pozíciók megszerzésére a frissen végzetteknek általában nincs esélye, ezért is nehéz megmondani, hogy a néhány éve BA vagy MA szakot végzettek céges előrejutása hogyan alakul. A vezető pozícióba jutáshoz a cégek jelenleg elsősorban a vállalati és iparági tapasztalatot és a rátermettséget díjazzák.

Az egyetemeken is csak most alakul ki a BA-MA/MSc szakok rendszere, készülnek a kutatások arról, milyen tananyagot milyen képzési szinten kell oktatni, és mi az a tananyag, amit hasznosítani tudnak a volt hallgatók - tette hozzá a Vilmányi Márton.

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának budapesti képzésekért felelős dékánhelyettese, Guth László szerint túl kicsi a mesterszakkínálat Budapesten, hiszen csak három intézményben indítanak ilyen képzéseket, miközben az érdeklődés egyre nő. Idén például 30 százalékkal többen jelentkeztek MA/MSc képzésre, mint tavaly.

A növekvő érdeklődés hátterében nemcsak az áll, hogy egyre többen végeznek el alapszakokat, hanem az is, hogy nő a mesterképzés jelentősége, és ezt a munkavállalók és a munkaadók is érzékelik, a magasabb pozíciók megszerzéséhez ugyanis az utóbbiak elvárják a mesterdiplomát - mondta a dékánhelyettes.

Bár a válság kezdete óta a vállalatok sokkal kisebb mértékben támogatják alkalmazottaik továbbképzését, mint korábban, a cégek még mindig hajlandóak a jelenlegi vagy leendő munkavállalók oktatására költeni, hiszen annak költségeit továbbra is el tudják számolni - mondta Vilmányi Márton a lapnak.

Az államilag támogatott férőhelyek megszüntetésének hírére az üzleti képzésben sok olyan cég kereste meg az SZTE-t, amelyekkel korábban nem állt kapcsolatban, hogy támogatna bizonyos hallgatókat. Nemcsak a legnagyobb vállalatok, hanem a kkv-k is szívesen áldoznak erre, és mivel az ösztöndíjprogram a szakmai tapasztalatok átadásáról is szól, a támogatást nem adománynak, hanem befektetésnek tekintik.

Idén 22 321 fő jelentkezett mesterképzésre, közülük 14 705 embert vettek fel.