Mutyi volt a munkaügyi felügyelőségen?

A vádirat szerint Papp István, illetve a másodrendű vádlott Cseke Zoltán egykori elnöki referens, majd osztályvezető 2006 és 2008 között kötelességüket megszegve, hivatali helyzetükkel visszaélve több esetben arra utasították az OMMF adatbázisának kezelésével megbízott köztisztviselőket: úgy változtassák meg a hatósági nyilvántartást, hogy egyes gazdasági társaságokat a közbeszerzési eljárásokból, állami támogatások igényléséből ne lehessen kizárni.

A vádhatóság szerint a két vádlott ezzel az cégeket jogtalan előnyben részesítette. Ez az ügyészség szerint azért történt, mert a társaságok képviselői hivatalos vagy informális úton megkeresték hol az egyik, hol a másik vádlottat annak érdekében, hogy mentesüljenek a hátrányos következmények alól.

Az ügyészség Papp Istvánt 14 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével és 3 rendbeli hivatali visszaélés bűntettével, Cseke Zoltánt pedig 13 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, illetve hivatali visszaélés bűntettével vádolja.

A bíróság több cég vezetőjét hallgatta meg tanúként pénteken, többségük vállalkozását korábban munkaügyi bírsággal sújtották, és mellékbüntetésként kizárták a közbeszerzési eljárásokból, állami támogatások igényléséből. A gazdasági társaságok nyilvántartásba is kerültek emiatt.

Az egyik tanú arról beszélt, hogy munkaügyi bírságot szabtak ki rájuk, de arról csak később értesült, hogy bekerültek a nyilvántartásba. Azonban ez, mivel nem pályáztak, igazából nem érintette súlyosan őket - közölte.

Egy másik tanú (egy takarítócég egyik vezetője) szintén beszámolt arról, hogy munkaügyi bírsággal sújtották a vállalatot, és "feketelistára" is kerültek. Elmondta, a cég folyamatosan pályázik, ezért nagyon érzékenyen érintette, hogy bekerült a nyilvántartásba, és ezért méltányossági kérelemmel fordultak a hatósághoz. Ezt követően le is kerültek a listáról - mondta a tanú.

Az ügyben eljáró bírói tanács elnöke, Galajda Ágnes ismertette, hogy a méltányossági kérelem két héttel azután érkezett a főfelügyelőséghez, hogy a hatóságnál a szükséges iratokat bekérték.

Cseke Zoltán észrevételként azt mondta: a cég nem került ki a nyilvántartásból, annyi történhetett, hogy más "menüpont" alá, más státusba helyezhették. Az a törvényi kötelezettség, hogy ott kell lennie a hatósági nyilvántartásban, nem sérült - jegyezte meg.

Egy szakmailag indokolt belső intézkedéssel magyarázta Cseke Zoltán, hogy már a méltányossági kérelem beérkezése előtt bekérték az ügy iratait. "Egyetlen cég sem került le az én regnálásom alatt a nyilvántartásból" - jelentette ki a másodrendű vádlott.