Munkaidőn túl sem szidhatjuk a főnököt

A munkavállaló nem sértheti vagy veszélyeztetheti a munkaadója jó hírnevét és gazdasági érdekeit - áll új Munka törvénykönyve (Mt.) 8. szakaszában. Ez korábban is szerepelt a jogszabályban és sok cég Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) is kitért rá, ám a július elsejétől hatályos új törvényben az is szerepel, hogy ez a korlátozás a munkaidőn kívüli időszakra is vonatkozik majd.

Dr. Pál Lajos munkajogász, az új Mt. egyik szerzője a DEVISE tanácsadó cég és a hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. közös konferenciáján elmondta: írásban előzetesen tájékoztatnia kell a dolgozót, ha a munkáltató korlátozni akarja a munkaidőn túli magatartását. (Fontos azonban, hogy ezt csak nyomós indokkal teheti meg.)

Az is ott áll feketén-fehéren a szövegben, hogy "a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonyra való tekintettel nem korlátozható, ha a vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze". Tehát nem szidhatjuk a főnököt, a céget még egy esti sörözés során sem. Az viszont kérdéses, hogy hogyan lehet ezt ellenőrizni, amikor a 11. paragrafusban azt látjuk: a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

Mi számít magánéletnek?

A HR-es vagy a munkaadó a közösségi oldalakon való keresgélése, a dolgozók ellenőrzése adatvédelmileg aggályos lehet, ugyanis az adatvédelmi törvény értelmében a munkaadó kizárólag a munkával összefüggő adatokról érdeklődhet, csak azokat ismerheti meg. (Néhány EU-tagállamban - Finnországban, Németországban és Angliában - például törvény tiltja, hogy a dolgozókat vagy az állásra jelentkezőket "lecsekkolják" a neten.)

Az adatvédelmi szakértő szerint mára elmosódott a határ a munka és a magánélet között. Ha valaki egy közösségi oldalon megoszt magáról valamit, és korlátozás nélkül mindenki számára nyilvánossá teszi, azzal "hozzájárul", hogy bárki megismerhesse - mondta dr. Friedler Gábor ügyvéd az Mfor konferenciáján, amelyen a munkaviszonnyal összefüggő adatkezelést járták körül a szakemberek.

Szerinte megnézheti a munkaadó például a beosztottja Facebook-profilját, és ha mondjuk az ott látott fotók, bejegyzések miatt dönt a dolgozó eltávolítása mellett, abban az esetben ne mondja el neki, hogy ez is közrejátszott az elbocsátásában - hiszen egy munkaügyi pert kockáztatna ezzel.

Munkaidőben is jár a magánszférához való jog, emiatt tilos például a titkos megfigyelés, illetve az öltözőkben vagy a mosdóban, étkezőben a kamera felszerelése. Frideler Gábor elmesélte, hogy néhány évvel ezelőtt (amikor még az adatvédelmi biztos mellett dolgozott) ellenőriztek egy veszprémi céget, ahol a munkaadó épp azt tervezte, hogy a női öltözőbe szereltet kamerákat. Persze közölték vele, hogy ezt nem teheti meg. A jogásznak azonnal az ugrott be: az Egészséges erotika című film története itt majdnem valósággá vált.

Mit figyelhet meg a főnök?

Mint arról már korábban írtunk: a munkahelyi kamera nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik. Így tehát nem lehet kamera az irodákban. Kivételt jelentenek az olyan helyiségek, ahol a munkavállaló élete és testi épsége veszélyben lehet - például szerelőcsarnokban, kohóban, ipari üzemekben, de ide sorolhatók a pénztárak is. A pihenésre kijelölt szobákba, öltözőkbe, mosdókba azonban soha nem szabad kamerát szerelni.

A munkahelyen tárolt, jelentős értéket képviselő eszközök, nyersanyagok, egyéb értéktárgyak védelme miatt - elsősorban raktárakban, folyosókon - működtethetők kamerák, ám erről jól látható helyen tájékoztatni kell az érintetteket. Munkaidőn kívül, hétvégéken vagy ünnepnapokon (amikor a munkahelyen senki nem tartózkodhat) vagyonvédelmi célból bekapcsolható a kamera, és a felvételt ilyenkor rögzíteni lehet.

A telefonok lehallgatása és a beszélgetés rögzítése például csak akkor legális, ha ebbe mindkét fél beleegyezett - hívta fel a figyelmet Friedler Gábor. A munkavállalókat előzetesen informálni kell arról, milyen ellenőrzésre számíthatnak.

Például ha a vállalatnál figyelik, hogy milyen weblapokat nézett valaki, vagy betekinthet a vezetés a céges levelezésbe - csak a dolgozó hozzájárulásával tehetik meg.

Dr. Dósa Imre, a Budapest Bank adatvédelmi felelőse az adatvédelmi rendezvényen elmesélt egy érdekes történetet, amely az Egyesült Államokban esett meg egy cégnél. Az egyik fiatalember munkaidőben nagyon gyakran nézegetett rákbetegségről szóló honlapokat a vállalati gépén. A főnöke behívatta, és elbocsátotta, mert azt gondolta, hogy haldoklik - valójában azonban a férfi nagymamája volt beteg. Az esetből munkaügyi per lett, amelyet a munkavállaló nyert meg. A munkáltató nemcsak jogszerűtlenül szerzett adatokat, hanem rosszul is értelmezte az információt, és diszkriminációt is elkövetett.