A 71 somogyi alapszervezet közel 80 százalékánál már van kollektív szerződés - hangzott el a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége kaposvári testületi ülését követő tájékoztatón. Több olyan cégnél, ahol áprilisban kezdődik az új üzleti év, még folynak az egyeztetések.

Svajda József régiós elnök kiemelte: az új Munka törvénykönyve (Mt.) gyökeres fordulatot hozott. A szabadságok kiadásától kezdve az állásidőn át a műszakpótlékig rengeteg félreértés kísérte a jogi változást. Szerinte a somogyi dolgozók kiszolgáltatottságának enyhítését segítheti az érdekvédők hatékony fellépése, melyre egyre nagyobb szükség van - írja a sonline.hu.

"Somogyban 14 szakmában vagyunk jelen. A tárgyalásokon elértük, hogy a munkaadók partnerként kezeljék az érdekvédőket, részben a kollektív szerződéseknek köszönhetően középtávon rendezett maradhat a kapcsolat. Ez véletlenül sem jelenti azt, hogy megoldódtak volna a súlyos gazdasági problémák. Somogyot a legelmaradottabb térségek között tartják számon, amit a munkaadók éppúgy éreznek a bőrükön, mint a dolgozók. Tragikusan alakulnak a munkanélküliségi mutatók, alacsony az egy főre jutó termelési érték, nem látunk új beruházásokat, arcpirítóak az átlagfizetések" - mondta Svajda József.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az érdekképviseleti vezető felrótta azt is: a tömegével beígért új munkahelyek helyett leépítésekről kapnak jelzéseket. Az egyik kommunális szolgáltatással foglalkozó társaságnál 6 hónap alatt megfeleződött a dolgozók létszáma, egy kaposvári cégnél 30 főtől válnak meg.

"A somogyi dolgozóknak kicsattanó örömre aligha van okuk. Akinek van munkája, az annyit dolgozik, hogy szinte belerokkan, sokan mégis csak minimálbér körüli összeget visznek haza" - fűzte hozzá.

Széttagolt, megosztott a mozgalom

Különösen lényeges, hogy kollektív szerződésben rögzítsék többek között a munkavállalás körülményeit, a munkaidőt, a bérezést, s már ha van, a különféle juttatásokat, jegyezte meg az MSZOSZ régiós vezetője, aki elismerte: az érdekvédők sincsenek könnyű helyzetben.

A lap kérdésére, miszerint miért tartják sokan gyengének a szakszervezeteket, Svajda József rámutatott: egyrészt a széttagoltság miatt. Országosan 6 konföderáció van, miközben Németországban egy működik. A gondok között említette a politikai megosztottságot is. Ez önmagában nem lenne baj, ám akadályozhatja a közös fellépést a mindenkori hatalommal szemben.

A korszerűtlen szakszervezeti struktúra is szaporítja a problémákat, Svajda Jószef szerint megoldás lehetne, ha a különböző szakmákat egy-egy nagy ágazatba tömörítenék. A területi jelenlét kapcsán kitért rá: a mostaninál jóval több településen kellene működniük, csakhogy ehhez jelentős anyagi forrásokra volna szükség. Somogyban Barcson, Nagyatádon és a Balaton-parton is több helyen működhetne újabb helyi alapszervezet.

A sztrájkot a dolgozók is megérzik

A sztrájkszervezéssel kapcsolatban kifejtette: az utóbbi időben főként a vasútnál és az autóbuszos vállalatoknál tartottak munkabeszüntetést, vagyis állami tulajdonú társaságoknál.

Az MSZOSZ-hez tartozó szakszervezetek vezetői rendszerint közvetlenül a cég tulajdonosával vagy képviselőjével ülnek le tárgyalni, s nem mindegy, milyen eredmény árán érik el a fizetésemelést.

Ha a termeléskiesés miatt jelentős kárt szenved el a cég, azt előbb-utóbb a dolgozók is megérzik. Így lehetőleg tárgyalásos úton akarnak egyezséget kötni, korrektül mérlegelve a gazdasági lehetőségeket. Erre az évre ágazati szinten 4-,5,4 százalékos béremelést javasoltak, a Vasas szakszervezethez tartozó egyik kaposvári cégnél megadják a nagyobb összeget.

Szemlézte: Durbák Ildikó