Munkabér vagy nyugdíj: 15 nap alatt kell dönteniük a pedagógusoknak

Mindössze 15 napjuk van eldönteni az idén 62. életévüket betöltő - ezzel az általános nyugdíjkorhatárt elérő - pedagógusoknak és egyéb közoktatási dolgozóknak, hogy az öregségi nyugdíjellátást vagy a munkabért választják-e, holott személyes ügyintézés útján, átlagosan 30-70 napig tart annak megállapítása a nyugdíjfolyósító szerveknél, hogy valaki mekkora nyugdíjra számíthat.

A Népszava birtokába került dokumentumok alapján legkésőbb csütörtökig kapják kézhez az államosított iskolák 62. életévüket még be nem töltött, de öregségi nyugdíjban részesülő, illetve 1951-es születésű, de még aktív munkavállalói azt a - lapunk birtokába került -, tankerületi igazgatók által jegyzett szabványlevelet, amelyben a "kettős juttatás tilalmát" elrendelő jogszabály-módosításokról értesítik őket. A levelet megkapják a 62. életévüket már betöltött dolgozók is, ők annyival könnyebb helyzetben vannak, hogy többségük már ismeri a nyugdíjuk mértékét is.
A nyugdíjasként való továbbfoglalkoztatásról csak egyéni kérelem alapján dönthet a kormány, amelyet az említett levél kézhezvételétől számított 15 napon belül az érintetteknek el kell juttatniuk a munkáltatójukon keresztül az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI). Mivel a munkáltatók 2013. január 1.-től nem az önkormányzatok, hanem a KIK, a kérelmek kizárólag az intézményfenntartó elnökének, Marekné Pintér Arankának az egyetértésével továbbíthatóak a tárcának. Elutasítás esetén a pedagógusok már csak arról dönthetnek: április 30.-ig bejelentik-e munkaviszonyuk fennállását a nyugdíjfolyósítónak, ezzel elveszítve nyugdíjukat, vagy július 1.-től elbocsátják őket.

Mivel azonban a pedagógusok döntő többsége azért dolgozik vagy dolgozna a nyugdíj mellett, mert a munkabére nem elég a megélhetéshez, a választás egyáltalán nem könnyű. Akinek pedig fogalma sincs a várható nyugdíjának mértékéről, az nyilván mindenképpen be fogja nyújtani a továbbfoglalkoztatási kérelmet. Egy, a Népszava birtokába került, január 18.-én kelt, a tankerületi igazgatók és az intézményvezetők részére küldött tájékoztatásban a KIK elnöke is felhívja rá a figyelmet, hogy az érintett munkavállalók kezdeményezzék a nyugdíjfolyósító szerveknél a szolgálati idejük megállapítását.

Tehát Marekné Pintér Aranka vagy nem tudott arról, hogy 15 nap alatt senkit sem tudnak tájékoztatni a várható nyugdíjáról, vagy eleve arra számított, hogy a többség inkább lemond az állásáról. Ennek ellenére szinte biztos, hogy a KIK elnökének várhatóan több ezer továbbfoglalkoztatási kérelmet kell majd - elvileg személyesen - elbírálnia a továbbküldés előtt, holott a pedagógusok sztrájkbizottsága és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által kedden aláírt megállapodás szerint a nyugdíjas tanárok továbbfoglalkoztatásának szempontjait még ki kell dolgozni, és külön jogszabályban rögzíteni.

Erre azért van égető szükség, mivel a pedagógus-szakszervezetek a sztrájktárgyalások kezdete óta azt állították, hogy súlyos működési zavarokhoz vezethet a nyugdíjaskorú tanárok tömeges elküldése. Súlyos hiány van például műszaki, természettudományos vagy nyelvi oktatókból, ráadásul az új jogszabályok szerint a nyugdíjazott közalkalmazottak álláshelyét nem lehet majd betölteni, azaz nem lehet fiatal tanárokkal pótolni az elküldött dolgozókat. Az ugyan a pályán maradásra ösztönözheti a nyugdíjaskorú pedagógusokat, hogy a kormány a tervezett pedagógus-életpályamodellhez akár 30-40 százalékkal magasabb fizetéseket ígér, ennek azonban éppen az oktatási kormányzat korábbi ígéretei mondanak ellent.

Balog Zoltán miniszter és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár többször hangoztatta, hogy például a munkaterhek növekedése, a tankötelezettség korhatárának csökkentése vagy az iskola-összevonások miatt elkerülhetetlen, több ezer fős pedagógus-létszámcsökkentés csak a nyugdíjba vonuló tanárok megüresedett álláshelyeinek megszüntetéséből fog összeadódni.
Így több mint valószínű, hogy a KIK és az EMMI csak nagyon kevés nyugdíjas tanár továbbfoglalkoztatását fogja engedélyezni, a többséget pedig bürokratikus úton, például a szoros, betarthatatlan kérelmezési határidőkkel lehetetlenítik el.

A tankerületi igazgatóknak küldött tájékoztatóban Marekné ugyanis kifejti, a továbbfoglalkoztatási kérelemhez az iskolaigazgató és a tankerületi igazgató együttes javaslatára van szükség, miközben utóbbi a KIK elnökének közvetlen alárendeltje. A javaslatban ráadásul részletesen indokolni kell egyebek közt, hogy az érintett tanár nyugdíjazása miképpen veszélyezteti a közfeladat ellátását, illetve értékelni kell a kérelmező pedagógus szakmai munkáját és életútját is.

Szemlézte: Fogas Krisztina