Minimálbérért dolgozhatnak a diákmunkások

A szorgalmas fiatalok a minimálbért is megkereshetik egy hónapban, a fizetést jellemzően szórakozásra költik. Az iskolaszövetkezetek például több ezer fiatalnak tudnak munkát biztosítani országosan a szünidő alatt.

A hallgatók öngondoskodásának legbiztonságosabb és legnépszerűbb módja, az iskolaszövetkezetek keretében végzett diákmunka. Ez túlmutat az egyszerű pénzkereseten, ha az iskolapadból kikerülő pályakezdők elhelyezkedési esélyeit és munkához való hozzáállást fejleszti – közölte korábban ISZOSZ, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége.

Többen akarnak majd dolgozni

„Roham még nincs, de gyűlnek már a jelentkezések” – mondta a diákok nyári munkára való regisztrációjáról Kurdi Ferenc, a Pannon-Work Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja a Kisalföld lapnak. A munkaerő-közvetítő tavaly nyáron több mint nyolcezer fiatalnak adott munkát országosan. Idén ugyanekkora létszámmal, ám több jelentkezővel számolnak. „Mivel csökkentek a felsőoktatásban az ösztöndíjas helyek, többen lesznek, akik munkával akarják előteremteni az önköltséget” – vélekedett Kurdi Ferenc. (Körülbelül 100-150 ezer diák dolgozik a tanulás mellett, és a teljes állami ösztöndíjas felsőoktatási helyek csökkentése miatt a számuk akár 30 százalékkal is nőhet. 25 és 35 ezer közé tehető azon diákok száma, akik iskolaszövetkezeten keresztül kisebb-nagyobb rendszerességgel munkát vállalnak.)

A jelentkezési dömpingre az iskolaszövetkezetek a tanév végén, azaz június közepén számítanak, pedig akkortól akár már dolgozhatnának is a diákok, ha időben regisztrálnak. A munkakínálat igen sokféle: a szórólaposztástól, a gyártósori összeszerelési munkán, csomagoláson, szállodai kisegítésen, árufeltöltésen és gyümölcsszedésen át a pénztárosig terjednek a megpályázható állások.

A Profession.hu is hirdet diákmunkákat, de emellett jóval több gyakornoki pozícióra keresnek a munkaadók jelentkezőket.

A fiatalok számára talán legfontosabb kérdés, hogy mennyit kereshetnek. Íme a válasz: bruttó 535 forintot óránként, így – ha napi 8 órát dolgoznak – elérheti fizetésük a bruttó 93 ezer forintos minimálbért. „Ez a minimum, s nyáron jellemzően nem is adnak ennél többet a cégek, mert tudják, hogy a sok jelentkező között találnak olyat, aki hajlandó ennyiért dolgozni” – fűzte hozzá Kurdi Ferenc.

Előnyt jelent a nyelvtudás, a számítógép-kezelői ismeret, a jogosítvány, és bármilyen más, speciális készség. Nagyobb eséllyel kap munkát az a diák, aki év közben is dolgozik, s aki minden munkalehetőséget elfogad – tette hozzá. A munkavállaláshoz szükséges a személyi iratokon és diákigazolványon (vagy tanulói, illetve hallgatói jogviszonyról szóló igazoláson) kívül bankszámlaszám, 18 éven aluliaknak pedig szülői vagy törvényes képviselői hozzájárulás is. (A diákmunka jogi szabályozásáról itt olvashatnak!)

Összefogásra szólítanak

Az ISZOSZ tavasszal a Fővárosi Állatkertben tartott sajtótájékoztatóján (ahol az állatkerti diákmunkát mutatták be) felhívta a cégek vezetőinek figyelmét: nem csak nyáron számíthatnak a tanulók munkájára. Olyan komoly, felelősségteljes munkák ellátása sem okoz nehézséget a hallgatóknak, mint a vízi mentés a Balatonnál, vagy a gyorséttermi, áruházi értékesítés, pénztári feladatok. Kücsön Gyula, a szervezet elnöke akkor azt is elmondta, hogy a továbbiakban is készséggel állnak a hivatalok rendelkezésére is bármilyen szakmai egyeztetésben, javaslatokat dolgoznak ki a frissen végzett munkanélküli diákok munkaerő-piaci bevezetéséről. Felveszik a kapcsolatot az oktatási intézményekkel is, hogy megvizsgálják annak a lehetőségét, milyen egyszerűbb képzésekre tartanak igényt az iskolaszövetkezetek partnerei.

A diákmunka-közvetítők szövetsége összefogásra hívta azokat a cégeket, vezetőket, akik felelősnek érzik magukat a most iskolapadban ülő fiatalemberek sorsáért. „Szeretnénk kapukat nyitni, hogy megteremthessük annak a lehetőségét, hogy a hallgatók becsületes munkával bizonyítsák már diákéveik alatt képességeiket” – tette hozzá az elnök.