Miért érdemes tanulni?
Nem szabad kizárólag a munkaerő-piaci igényeknek alávetni az oktatást. A magasabb képzettségűek körében alacsonyabb a munkanélküliség, és a fizetésük is több lehet.
Önnek ajánljuk!
Az adatok nem azt mutatják, amit egyes politikai, gazdasági körök álláspontja kifejez, hogy a jelenlegi magyar iskolarendszerben nem éri meg igazából tanulni, túlképzés van a legtöbb területen - mondta Kolosi Tamás, a Tárki elnöke ,,A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU-s összehasonlításban" című konferencián. Kijelentette: az oktatási rendszert, a képzést nem szabad kizárólag napi aktuális munkaerő-piaci igényeknek alávetni, mert az iskoláztatás műveltséget, képzettséget szélesebb értelemben próbál nyújtani.
A képességek kialakítása is az oktatási rendszer feladata
A modern korban az élethosszig tartó tanulás eszméje sokkal inkább arra szolgál, hogy a képzési rendszer képességeket alakítson, amellyel az emberek aztán az életük során változni és változtatni tudjanak, mintsem hogy a munkaerőpiac pillanatnyi igényeit elégítse ki - fejtette ki a Tárki Társadalomkutató Intézet Zrt. elnöke.
Kolosi Tamás elmondta, sokan vannak olyanok értelmiségi körökben, az adminisztrációban, gazdasági vezetők között, akiknek a véleménye szerint a jelenlegi magyar iskolarendszerben nem éri meg igazából tanulni. Szerintük a jelenlegi oktatási rendszer nem követi a munkaerőpiac igényeit, túlképzés van a legtöbb területen - fűzte hozzá.
Magyarázata szerint ennek megfelelően gazdasági érdekképviseletek, a "kormányzat bizonyos körei" törekszenek megvalósítani, és jogszabályok útján meg is valósították azt, hogy a felsőoktatásban szűkítették bizonyos képzéseket, amelyeket nem tartanak munkaerő-piaci szempontból értékelhetőnek, így például a társadalomtudományi, bölcsészeti, művészeti képzéseket.
Magas képzettséggel alacsonyabb a munkanélküliség
Növelni akarják a szakmunkásképzésben résztvevők arányát, ,,teljesen ellentétesen a világban az elmúlt 30-40 évben kibontakozott oktatási forradalom tendenciájával" - mondta Kolosi Tamás. A szakképzés rendszerét egyre inkább kivonnák az általános képzési és iskolarendszerből, és egyre határozottabban a munkaerőpiac igényeinek megfelelően próbálják alárendelni.
A korábbi kutatások szerint a képzésnek nagyon nagy szerepe van a státusmegszerzési folyamatokban, a felsőfokú képzés mind a munkaerőpiacon, mind a keresetek vonatkozásában nagyon komoly előnyt jelent - mondta Kolosi Tamás.
A munkaerőpiac valódi igényeit nem az mutatja, hogy az egyes vállalkozói csoportok, politikusok miként képzelik el azt, hanem az: mennyire lehet álláshoz jutni és mennyi pénzt lehet keresni különböző végzettségekkel - mondta.
Magyarországon azt látni, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a munkanélküliség. Tehát azt a hivatkozást, hogy ,,fölösleges egyfajta túlképzés" a munkanélküliség adatai nem igazolják vissza - tette hozzá.
A keresetek összefüggése az iskolai végzettséggel európai összehasonlításban is viszonylag magas korrelációt mutat, tehát minél magasabb végzettségről van szó, annál magasabb kereseteket lehet tapasztalni. Ezek az adatok véleménye szerint egyértelműen azt igazolják, hogy a munkaerőpiac valós igényei nem azt az álláspontot mutatják, amit nagyon sokszor a sajtóban, a politikai életben vagy a vállakózói szövetségeknél tapasztalnak.
A Friedrich Ebert Alapítvány és a Tárki által rendezett kétnapos konferencia alapját azok a tanulmányok képezték, amelyek jövő év első elején nyomtatott formában megjelennek a Tárki Társadalmi Riport 2012 című kötetében.
