Magyarországon a munkaerő-piacon kívül lévő inaktívak mintegy 2,5 milliós számát kell csökkenteni. Ezzel, illetve a munkanélküliek bevonásával a munkaerő-piacra teljesíthető az egymillió új munkahely létrehozására vonatkozó kormányzati célkitűzés 2020-ig - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára.

Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága európai ügyek albizottságának ülésén Kardkovács Kolos hangsúlyozta: Magyarországon az aktív korú népesség harmada még mindig nincs jelen a munkaerő-piacon. A hasonló méretű lakossággal rendelkező Csehországban például 5,5 millió foglalkoztatott van, szemben a magyarországi 3,9 millióval. Kardkovács Kolos szerint ezért nem illúzió, hogy 2020-ra egymillió új munkahelyet teremtsen a kormány.

58,2 százalék a foglalkoztatási ráta Magyarországon

Az utóbbi két évben Magyarországon a foglalkoztatási ráta gyorsabban nő, mint az Európai Unióban. Hazánk ugyanakkor még nem érte el az uniós átlagot a foglalkoztatottságban: a 15-64 éves korosztályban 58,2 százalék a foglalkoztatási ráta, míg az EU-ban 64,6 százalék.

Az egymillió új foglalkoztatott a mintegy 400-500 ezer munkanélküliből és abból a mintegy 2,5 millió emberből kerülhet ki, akik jelenleg inaktívak - mondta Kardkovács Kolos. Hozzáfűzte: az Európa 2020 stratégia egyik célja, hogy a foglalkoztatási ráta 75 százalékra nőjön az Európai Unióban a 20-64 éves korosztályban. Ha Magyarországon létrejön egymillió új adózó munkahely, akkor ez a cél is elérhető 2020-ra.

A helyettes államtitkár kifejtette: vannak olyan csoportok, amelyek foglalkoztatási rátája kedvező Magyarországon, ilyen a 25-54 közöttiek csoportja, vagyis a legjobb munkavállalási korú népesség, ahol 75 százalék a foglalkoztatási ráta, és szintén meghaladja az uniós átlagot a 40 és 54 év közötti magyar nők foglalkoztatási rátája.

Több program is elindult

A kormányzat eddigi, a foglalkoztatáspolitikát érintő intézkedéseit ismertetve kiemelte: a munkahelyvédelmi akcióterv a keresleti oldalt próbálja ösztönözni, míg például az előrehozott nyugdíjak megszüntetése a kínálati oldalra hatott. Az akcióterv lényege, hogy adó oldali intézkedéssel mintegy 1,2 millió munkavállalót lehet elérni anélkül, hogy az külön adminisztrációval járna. Ez utóbbi például a korábban egyébként sikeresen működő Start-programnál nem volt meg - fűzte hozzá Kardkovács Kolos.

A munkahelyvédelmi akcióterv mintegy 200 ezer fiatalt ér el, emellett az idén március elsejétől is folytatódik a tavaly 3 milliárd forintos kerettel indult Első munkahely garancia program. Ennek 2013-as kerete 5 milliárd forint, és a program keretében 7000 fiatal kaphat munkát. Kardkovács Kolos elmondta, hogy a tavalyi pályázattal szemben az idén továbbfoglalkoztatást is elvárnak. Hangsúlyozta, hogy vállalkozás elindítása kapcsán is biztosítanak forrást és mentorálást a fiataloknak, ez 2013 második félévétől indul 7 milliárd forintos kerettel.

A Munkahelyvédelmi akcióterv 140 milliárd forintba kerül, ebből az összegből 2 százalékos általános szociális hozzájárulási adócsökkentést lehetett volna végrehajtani, de a célzott kedvezményekkel nagyobb eredményeket lehet elérni.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetéséből Magyarországnak jutó források kapcsán megjegyezte: 34 milliárd euróval, mintegy 40 százalékkal nőnek az előző hétéves költségvetési időszakhoz képest a foglalkoztatás elősegítésére fordítható közösségi források.

A versenyszférában kell fellendülés

Czira Szabolcs (Fidesz) dicséretesnek nevezte a kormány munkahelyteremtést segítő intézkedéseit, igazi fellendülés azonban véleménye szerint akkor lesz a foglalkoztatásban, ha a versenyszférában felgyorsul a foglalkoztatottak számának emelkedése.

Spaller Endre (KDNP) kérdésére Kardkovács Kolos kifejtette: a munkavédelmi akcióterv fogadtatása sikeres volt, de egyes elemeknél - például a kiva és a kata mint választható új adónemek - még ki kell várni; az első tapasztalatok után várhatóan még többen választják az új adókat.

Szemlézte: Durbák Ildikó