A jogszerűtlenül elbocsátottak kevesebb kártérítésre és gyorsabb ítéletre számíthatnak - mondta Petrovics Zoltán munkajogász előadásában a BDO Akadémia rendezvényén, amelyről a hrportal.hu tudósított.

A KSH adatai szerint 2011 óta egyre kevesebb a peres eljárások száma. 2012-ben 19,9 százalékkal kevesebb munkaügyi pert indítottak, mint egy évvel korábban. 2011-ben 22 844-et, 2012-ben pedig 18 299 ügyet tartott számon. Sőt a 2013. januári ügyek száma is kivételesen alacsony.

Mi változott az új törvény szerint?

Ha a munkaügyi bíróság megállapítja, hogy valakit jogellenesen küldtek el egy cégtől, a munkaadó továbbfoglalkoztatási kötelezettsége megszűnik, csak akkor kell visszavenni valakit, ha diszkriminatív okból küldték korábban el.

A régi kódex szerint, ha a munkavállaló megnyerte a pert, akkor a munkáltatónak minden esetben vissza kellett őt vennie - az persze már kérdés, hogy sokan voltak, akik nem akartak visszamenni dolgozni az adott céghez.

A korábbi szabályozásban az szerepelt, hogy a munkavállaló elmaradt bérét kellett kifizetni. Az új Munka törvénykönyve szerint ez a kötelezettség megszűnt: helyette kártérítést ítélhet meg a bíróság, ami maximum 12 havi keresetének megfelelő összeg lehet. (Ám a bírósági gyakorlat szerint nagyon ritka, hogy a teljes összeget kapja meg valaki.)

Kinek ingyenes a munkaügyi per?

A munkavállaló a munkaügyi perekben költségkedvezményt kaphat, amely a per egész tartamára, így az elsőfokú eljárásra, a fellebbezési szakra, valamint a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra is vonatkozik.

Ez teljes költségmentességet jelent, tehát illetékmentességet, a felmerülő költségek előlegezését és megfizetését, valamint a perköltség-biztosíték letétele alóli mentességet és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségét. Ez nagy jelentőségű a munkavállalók számára, mivel mentesülnek az illeték alól, ami perszakaszonként hat, nyolc, illetve tíz százalék - hangsúlyozta Tálné Molnár Erika, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának helyettes vezetője egy korábbi rendezvényen.

Ám csak akkor jár a mentesség, ha a pereskedő dolgozó keresete nem haladja meg a munkaviszony megszüntetését megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét. Ez 2012-ben 446 ezer, 2011-ben 416 ezer forint volt.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Hogyan indítsunk munkaügyi pert?

Amennyiben a munkaviszonyunkat jogellenesen szüntette meg a munkaadó, akkor azt a munkaügyi bíróság előtt megtámadhatjuk - hívta fel a figyelmet dr. Hargittay Szabolcs, a Profession munkajogásza korábban.A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni a területileg illetékes munkaügyi bíróságon.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkavállaló személyesen vette át a felmondást, akkor attól a naptól, ha postán, akkor pedig a küldemény átvételének napjától kezdve ketyeg a határidő. Ha a határidőt elmulasztja, még nincs veszve semmi: igazolással élhet. A munkaügyi bíróság illetékességét a munkáltató székhelye, illetőleg a munkáltató azon telephelye határozza meg, ahol a munkavállaló a munkát végezte.

Munkaügyi perben a jogi képviselet nem kötelező, ám természetesen lehetősége van a jogi segítségnyújtó szolgálat igénybevételére.

Összeállította: Durbák Ildikó