Maradtak még nyitott kérdések az új Mt.-ben
Félszáz módosítás történt a még hatályba sem lépett új Munka törvénykönyvén. Az, hogy a gyakorlatban hogyan kell majd ezeket alkalmazni, még talány.
Önnek ajánljuk!
A parlament elfogadta az új Munka törvénykönyvét (Mt.) érintő első módosításokat az átmeneti rendelkezésekkel együtt. A megválaszolatlan kérdések száma azonban az átmeneti rendelkezések következtében sem csökken - állítja a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója, Máriás Attila.
Az átmeneti rendelkezések módosítanak egy sor jelenleg hatályban lévő jogszabályt, emellett mintegy 50 ponton átírják az új Mt.-t is - a dolog érdekessége, hogy ez a jogszabály még hatályba sem lépett. A törvény jelenleg az országgyűlés elnökének aláírására vár, majd azt megküldik a köztársasági elnöknek, kihirdetés csak ezt követően lesz.
Maradtak még nyitott kérdések
Az új Mt. hatálybalépéséig összesen másfél hét van hátra, ami roppant kevés idő az érintettek felkészülésére - vélekedik Máriás Attila. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy számos cég a felkészülés kapcsán már megtárgyalta az új Kollektív Szerződésének (KSZ) tervezetét, a kollektív megállapodások megkötése pedig vagy megtörtént, vagy éppen küszöbön áll.
Az elmúlt fél évben a cégek egymásnak adták a kilincset a különböző konferenciákon, ahol a szakértők ismertették az új Munka törvénykönyvének szabályait. A szakértők számos kérdésre csak annyit tudtak válaszolni: majd az átmeneti rendelkezések talán megadják a kérdésre a választ. Az átmeneti rendelkezéseket a parlament elfogadta, ám a nyitott kérdések száma nem csökkent - véli a szakember, aki szerint zavaros az átmenet, és a törvény extrém mennyiségű utaló szabályt tartalmaz.
Máriás Attila szerint a törvények közül az Mt. egyike azoknak a jogszabályoknak, amelyeket nem elsősorban a jogászok alkalmaznak. Ebben a törvényben azonban kifejezetten nehéz egy átlagos munkavállalónak eligazodnia, és ez sértheti a jogbiztonságot - állítja.
Problémák lehetnek
További probléma, hogy a rengeteg módosítás korántsem adott választ minden nyitott kérdésre: bizonyos passzusok értelmezése kapcsán nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatói oldal tapasztalt HR-esei is gondban lesznek. Így például az elszámolási időszakhoz kapcsolódó új szabályozás is problémát jelenthet: érdemes lesz megfigyelni, hogy hányan fognak élni az elszámolási időszak intézményével az elkövetkező időszakban. Várhatóan nagyon kevesen, aminek a fő oka a hiányos, néhol inkább "misztikus" szabályozás - tette hozzá.
A többműszakos munkáltatói tevékenység kapcsán sem teljesen világos, hogy a heti 80 órát telephelyenként, munkakörönként, tevékenységenként vagy a munkáltatót globálisan vizsgálva, általában kell nézni. Holott nagyon sok múlik azon, hogy a munkáltató többműszakos-e vagy sem. Ez utóbbinál ugyanis a napi pihenőidőt 11 óráról 8 órára kellene csökkenteni, másrészt műszakpótlék fizetési kötelezettség is lehet.
"A módosítókat tartalmazó munkaügyi salátatörvény kapcsán egy fontos pozitívum is kiemelhető: módosították a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelhetőségének körét, amit a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kiskereskedelmi tevékenységet és kereskedelmet kiszolgáló tevékenységet folytató munkáltatókra is kiterjesztettek" - hívta fel a figyelmet a BDO munkaügyi átvilágításokkal foglalkozó szakembere.
