Lesz-e népszavazás a munkajogról?

Három népszavazási kezdeményezést is jóváhagyott az Országos Választási Bizottság. Ha az Országgyűlés is megszavazza, akkor arról is dönthet a nép, hogy mennyi ideig járjon az álláskeresési járadék, mikor vehetjük ki a szabadságunkat, illetve milyen hosszú lehet a próbaidő.

A munkanélküliség időtartama

Egy tavaly szeptemberben hatályba lépett jogszabály értelmében szigorodtak a munkanélküli segély folyósításának szabályai: rövidült a jogosultsági idő és csökkent az összeg. Az álláskeresési járadék most az átlagbér 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér lehet, azaz bruttó 93 ezer forint. (Korábban az első 3 hónapban járt a bruttó bér 60 százaléka, ami azonban nem lehetett magasabb a minimálbér 120 százalékánál. Az ezt követő hat hónapban pedig a minimálbér 60 százalékát kapta az álláskereső.) A folyósítás maximális időtartama 90 napra csökkent a korábbi 260-ról. A számítási mód is megváltozott: korábban 5, most viszont 10 munkanapért jár egy „segélyes” nap. Az elmúlt 5 év járulékkal fedezett napjait lehet figyelembe venni (korábban csak 4 évet lehetett) – ez az egyetlen olyan változás a törvényben, amely a dolgozók számára kedvező.

A népszavazási kezdeményezésben arra kérdeznének rá, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen?”. Igen válaszok esetén például akár visszaállítható lenne a korábbi szabályozás. (Becsapós azonban a kérdés, hiszen többféleképpen is lehet értelmezni: akár azért is válaszolhatnak a szavazók nemmel, ha keveslik a 260 napot.)

7 nap szabadság egy évben

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) július elsejei hatályba lépése után változik a szabadságok kiadásának rendje. A szabadság kiadásának időpontját – szemben a jelenlegi 30 nappal – a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal is elég közölni. Minden dolgozónak 20 nap alapszabadság és különböző jogcímeken – például az életkora, a gyermekeinek száma alapján – pótszabadság jár. Így tehát 20-30 napra jogosult egy munkavállaló. A korábbi Mt. alapján a munkavállaló a szabadságának az egynegyedével rendelkezett, júliustól viszont hét nappal (azaz ha 20 nap jár neki, akkor a szabi 35 százalékával, ha viszont 30 napra jogosult, akkor viszont csak a 23 százalékával).

Ha szavazásra kerül majd a sor, arra a kérdésre várnak majd választ, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni?”. Igen válaszok túlnyomó többsége esetén az Mt.ben szereplő 7 napos szabály szűnhetne meg, és a korábbi törvényhez képest is előnyösebb lenne a munkavállalóknak: egynegyed helyett egyharmaddal rendelkezhetnének.

Ne lehessen meghosszabbítani a próbaidőt

A próbaidő az új törvény szerint is maximum három hónap maradt, ennél rövidebb időtartam kiköthető, meghosszabbítható, ám még úgy sem érheti el a 90 napot. A kollektív szerződésben foglaltak alapján azonban a próbaidő lehet hosszabb is, elérheti a hat hónapot, 180 napot. Erről a munkavállalók képviselői – a szakszervezet vagy az üzemi tanács – és a munkaadó állapodnak meg. A népszavazás során arról is nyilatkozhatnának az emberek, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy 100 napnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetéhen ne lehessen kikötni?”.

A nép dönthet, ha engedélyezi az Országgyűlés

Úgy tűnik, hogy a kezdeményezés az egyik ellenzéki párt hadművelete a jogszabály-módosítások ellen. Karácsony Gergely, Szél Bernadett, dr. Schiffer András és Scheiring Gábor (mindannyian LMP-s politikusok) magánszemélyként nyújtották be a népszavazási kezdeményezéseket. Vélhetően az emberekre bíznák a döntést, ha már nekik a parlamentben nem sikerült az ellenszavazataikkal megakadályozni a munkajogi változások hatályba lépését.

Mindhárom országos népszavazási kezdeményezésnél a támogatására gyűjtött aláírások száma meghaladta a 130 ezret – közölte az Országos Választási Bizottság. Az Alaptörvény úgy rendelkezik: hogyha legalább százezer választópolgár kezdeményezi, akkor az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Azt azonban még nem tudni, mikor kerülnek a Parlament elé a kérdések.