Lehetőség, ne kényszer legyen a külföldi munka

Európában csaknem 5,5 millió 25 év alatti munkanélküli van, a fiatalok munkanélküliségi rátája 22 százalék, ami a duplája a teljes lakosság körében mért számnak. Vannak országok, amelyekben nagyobb az esélye annak, hogy egy fiatal munkanélküli lesz, mint hogy állást talál - közölte Guy Ryder, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) főigazgatója a fiatalok foglalkoztatásáról szóló szemináriumon.

Különösen aggasztó a tartósan munkanélküliek helyzete, mert minél tovább marad munka nélkül egy álláskereső, annál nehezebb visszakerülnie a munkaerőpiacra. A fiatal munkanélküliek 30 százaléka tartósan, azaz több mint egy éve munkanélküli. Kiemelte: a munkahelyek minőségére is oda kell figyelni. A fiatalok a legkiszolgáltatottabbak a munkaerőpiacon, az átlagosnál ötször nagyobb az esélye annak, hogy csak munkaerő-kölcsönzés révén kapnak állást, illetve csak bizonytalan munka vagy részmunkaidős állás jut nekik.

Rendkívül sürgető problémáról van szó, amelynek megoldásával nem lehet várni - hívta fel a figyelmet a főigazgató. A kormányoknak, a munkaadóknak és a szakszervezeteknek is erőfeszítéseket kell tenniük, továbbá nemzeti és nemzetközi válaszokra is szükség van - hangsúlyozta a főigazgató.

Ám hozzátette: nincs általános megoldás, amely minden országban alkalmazható lenne. Foglalkoztatásbarát makrogazdasági politikát kell kialakítani, nagy hangsúlyt kell helyezni a készségfejlesztésre, és olyan programokra, intézkedésekre van szükség, amelyek kifejezetten a fiatalokra összpontosítanak. Ryder üdvözölte, hogy Magyarország felismerte a problémát és azonosította a kihívásokat.

Fontos a képzés

Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az ILO által szervezett eseményen arról beszélt, hogy minden korosztály áldozata az elhúzódó válságnak, de a fiatalokat különösen súlyosan érinti.

Ugyanakkor jelentős különbségek vannak az egyes EU-tagállamok között, a stabilabb gazdaságú országokban - például Ausztriában, Hollandiában és Németországban - kevésbé aggasztó a helyzet. Azokban a tagállamokban viszont, amelyeket az eurózóna válsága érzékenyebben érint - így Spanyolországban és Görögországban -, a fiatalok munkanélkülisége is nagyobb probléma.

Az általános munkanélküliségi szint és a fiatalok munkanélkülisége követte a gazdasági konjunktúra alakulását, és 2009-től drasztikusan megemelkedett - emlékeztetett. Megjegyezte, a fiatalok munkanélkülisége már korábban is meghaladta a többi korosztályét, de akkor még nem tulajdonítottak ennek túl nagy jelentőséget.

Arra is kitért, hogy az alacsonyabb képzettségűeket mindig súlyosabban érinti a válság, ezért fontos, hogy minél többen szerezzenek jó végzettséget.

Külföldi munkavállalás: lehetőség, ne kényszer legyen

A 10 közép-kelet-európai uniós tagállam mobilitási rátáját tekintve a magyar ráta meglehetősen alacsony, és elsősorban a fiatal vagy relatíve fiatal munkavállalói réteg megy külföldre. A magyar migránsok 35 százaléka magas iskolai végzettségű, ez az arány meghaladja a közép-kelet-európait - mondta a szemináriumon Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A 15-24 évesek körében a végzettséggel párhuzamosan nő a foglalkoztatási ráta is: a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája 56, a középfokú végzettségűeké 44,4 százalék, míg az alapfokú végzettségűek rátája mindössze 19,4 százalék. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataira hivatkozva hozzátette: a válság óta folyamatosan nő a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.

Czomba Sándor szerint azonban nemcsak a fiatalok magas munkanélkülisége -Magyarországon jelenleg 28 százalék - jelent problémát, hanem az is, hogy a pályakezdőknek sokszor csak kevésbé vonzó munkalehetőségek jutnak, nem tudnak a szakmájukban vagy a végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni.

A fiatalok hatalmas gazdasági és társadalmi potenciált jelentenek, amelyet nem lehet elpazarolni, hiszen Európa jövője a fiatalok kezében van, rajtuk múlik a demográfiai kihívással küzdő jóléti rendszer fenntartása - hangoztatta.

Az államtitkár megállapította: ,,be kell látnunk, hogy jelen pillanatban a magyar fiatalok tekintetében is számos esetben ez nem lehetőségként, hanem kényszerként jelentkezik". Az államtitkár bízik abban, hogy Magyarország a közeljövőben olyan ország lesz, ahová érdemes visszatérni, és a kormány megfelelő lehetőségeket is tud biztosítani.

Magyar programok

A fiatalok foglalkoztatását elősegítő programok a Munkahelyvédelmi akcióterven kívül 56 ezer fiatalt találnak meg az idén, míg az akciótervvel mintegy 200 ezer fiatalt érnek el 2013-ban - jelezte Czomba Sándor. Egy-egy cég számára évente 174 ezer forintos megtakarítást jelent munkavállalónként, ha kihasználja a Munkahelyvédelmi akcióterv nyújtotta kedvezményeket - tette hozzá.

Az első munkahely garancia programban 7200 pályakezdő elhelyezkedését segítették, foglalkoztatásukat négy hónapig támogatták egy 3,6 milliárd forintos keretből. A kormány emellett lakhatási támogatást nyújt az álláskeresőknek: eddig csaknem 7000 kérelem érkezett, jó részüket fiatalok adták be a fő célterület pedig Budapest és Pest megye - fejtette ki Czomba Sándor. Szólt arról is, hogy több mint 2 milliárd forintot különítettek el erre a támogatásra, és körülbelül 1800 ember bevonását tervezik.

Ezen túl segítik a fiatalok vállalkozóvá válását, és egy gyakornoki program révén igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy a pályakezdők szakmai tapasztalatot szerezzenek. A 8,5 milliárd forintból megvalósuló gyakornoki program pályázatát a héten írták ki, és célja a pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése - jelezte Czomba Sándor.

Az EU legfontosabb feladata a fiatalok segítése

Az Európai Bizottság első válságkezelési csomagja 2011 végén jelent meg, ebben a fiatalok foglalkoztatásának segítését az EU egyik legfontosabb feladataként jelölték meg - idézte fel a biztos. Emellett nagy hangsúlyt helyeztek a mobilitás támogatására, és arra, hogy a strukturális alapok forrásait hatékonyabban használják fel a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítására.

Andor László hangsúlyozta: a bizottság csütörtökön Dublinban egyeztetett az ír kormánnyal, és Írország - amely jelenleg az EU soros elnöke -, fontos feladatának tekinti a fiatalok munkanélküliségének kezelését. Az unió polgárait is ez a probléma érdekli a leginkább, ennek megoldását tartják a legsürgetőbb kihívásnak - vélekedett.

A szemináriumra érkezett Guy Rydert hivatalában fogadta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Tárgyaltak a fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről, foglalkoztatáspolitikáról. A tárca közleménye szerint egyetértettek abban, hogy fontos a szociális partnerekkel való egyeztetés új rendszerének megerősítése, valamint hogy olyan szociális rendszer kiépítésére van szükség, amely munkaerő-piaci aktivitásra ösztönöz.

Összeállította: Durbák Ildikó