Kivéreztetik a cafetériát?

Dr. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a Népszabadságban megjelent cikkében azt írja: ,,A kérdés az, hogy meddig komédiázik a magyar gazdasági kormányzat a több évtizedes múltra visszatekintő, méltán népszerű hazai cafetéria-szisztémával? Tényleg megszületett már a ,,bölcs" döntés a béren kívüli juttatások megsemmisítéséről, vagy miután nyíltan eltörölni nem merik, a konstrukció lassú, sok szenvedéssel járó kivéreztetését választják?"

2012-ben számos béren kívüli juttatás (cafetériaelem) adható a munkavállalóknak összesen 500 000 forint/év/fő felső határértékkel, 30,94 százalékos, úgynevezett kedvezményes munkáltatói adó- és járulékfizetési kötelezettséggel. A 30,94 százalékos érték jóval magasabb, mint a korábbi év (2011) ugyanilyen jellegű munkáltatói terhe - jelezte írásában a főtitkár.

51,17 százalék lesz

Az önkéntes nyugdíjpénztár és az önkéntes egészségpénztár adó- és járulékterheit 2011-ről 2012-re drasztikusan megemelték (ugyancsak 19,04-ről 30,94 százalékra). Dávid Ferenc szerint tíz hónap tapasztalata után már kiderült: az utalvány- és kártyaforgalom (Erzsébet-utalvány, Széchenyi Pihenő Kártya) meg sem közelíti a tavalyi szintet; nyilvánvaló, hogy az üzleti szféra munkáltatói már az idei 30,94 százalékos szintet is magasnak tartották. A munkabérekhez tapadó munkáltatói kötelezettség a 2012. évben ,,mindössze" 28,5 százalék (24+3+1,5), a ,,kedvezményes" béren kívüli juttatások biztosításához viszont 30,94 százalékos mérték párosult. Ezt még sokan vállalták, de ismert, hogy számuk jelentősen csökkent - írja.

A jelenlegi kormányzati elképzelések szerint a 2013. évre a béren kívüli juttatások vállalkozói adó- és járulékterheit 51,17 százalékra emelik, mondván: még így is megéri. A kérdés az, hogy kinek? Az ötletgazdák - minden szakmai normát figyelmen kívül hagyva - összeadják (összeszámítják) a munkavállalók és a munkaadók munkabérhez tapadó jelenlegi befizetési kötelezettségeit. Hát az együtt (összeadva) valóban több mint 51,17 százalék.

A béren kívüli juttatást a munkavállaló nettó értéken kapja (sem szja-, sem munkavállalói tb-kötelezettség nem sújtja), de ez nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak (vállalkozónak) 50 százalék feletti közteherrel gazdaságos. Az 51,17 százalékos új irányszámot a nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett II. számú csomagban lelhetjük fel. A várt (tervezett) - állami költségvetési bevételt növelő - hatása: 40 milliárd forint, ami biztosan nem valósul meg a munkaadói érdekképviseleti vezető szerint.

Nem csak a munkaadóknak hátrányos

A kártya- és utalványpiac kb. 220-250 milliárd forintos forgalma elsősorban a bolti kiskereskedelemben, a kisvendéglőkben, a hazai tulajdonú szállodákban, panziókban, vendégházakban realizálódik és nem az ötcsillagos szállodákban. Ha elvész a kártya (utalvány), elvész a honi kereskedők és vendéglátósok forgalmának egy része is. Egyes esetekben a vállalkozás éves árbevételének 15-25 százaléka is áldozatul eshet a kártya és az utalvány ,,kivégzésének".

A 200 milliárd forint nagyságrendű forgalomnak jelentős iparűzési- és társaságiadó-vonzata is van, amely a települési önkormányzatok és az állam költségvetését táplálja. Az már szót sem érdemel, hogy a hazai lakosság belföldi fogyasztása ötödik éve (!) folyamatosan csökken - hívta fel a figyelmet a főtitkár.

Napjainkig - a sok vita ellenére - egyetértés mutatkozott abban, hogy a kormány, a munkaadói - és munkavállalói érdekképviseletek támogatott célként, fontos feladatként kezelték a dolgozók rendszeres étkezési és pihenési lehetőségének biztosítását, az öngondoskodásra való készség erősítését (munkahelyi egészség- és nyugdíjbiztosítás kedvezményezése). A tervezett intézkedéssel a gazdasági kormányzat ezt az íratlan egyezséget egyoldalúan felmondja, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi a béren kívüli juttatások mai rendszerének és szintjének fenntartását - közölte Dávid Ferenc.

Mindenki veszít

Minderre akkor szánja el magát a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor - nehéz közgazdasági peremfeltételek mellett - már megkezdődtek a jövő évi bérekre vonatkozó tárgyalások a kormány, a munkaadói szervezetek és a versenyszférában működő szakszervezetek között. A szociális partnerek pozíciója romlik, a tárgyalási és megállapodási mozgástér szűkül.

A szakszervezetek 7-11 százalék nagyságrendű minimális bér- és garantált bérminimumemelést kérnek, mondván, hogy több mint 500 ezer igen alacsony keresetű dolgozó reáljövedelme folyamatosan csökken. A hazai kis- és középvállalkozások - köztük boltosok, vendéglősök, szállodások tízezrei - szorongva, szinte reménytelen helyzetben várják a magyar gazdaság jövő évi nulla növekedésének következményeit, valamint az újabb adó-, bér- és járulékterheket. Ebben a helyzetben jelenti be váratlanul a gazdasági kormányzat a cafetériarendszer ismételt megsarcolását.

Nem vall jó ízlésre és kifinomult diplomáciai érzékre, hogy ebben a kényes szituációban marnak bele a béren kívüli juttatások ma még működő rendszerébe - véli a VOSZ főtitkára. Eltűnt a józan üzleti és költségvetési megfontolás. Mindenki veszít: a munkavállaló, a vállalkozó és az állam is - tette hozzá.