Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A gazdasági krízis annyira beszűkítette az álláslehetőségeket, hogy egy most meghirdetett, angoltudást igénylő recepciós állásra körülbelül 300-400-an jelentkeznének - mondja Martis István, a Profession.hu vezetője. Az álláshirdető portálnál a rekordot egy adatrögzítős állással érték el: erre kétezren pályáztak. Nem a munkahely különleges feltételei váltották ki ezt az érdeklődést, hanem ennyi pályázó rendelkezett az álláshoz szükséges képesítéssel.

Kedvezőtlen folyamatok 

A statisztikai adatokból is jól látszik, hogy ismét egyre nehezebb dolguk van azoknak, akik álláshoz akarnak jutni. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közzétett jelentése (pdf-ben) szerint az első félév enyhén csökkenő trendje megtört júliusban, és ismét emelkedni kezdett az állást keresők száma. Havi összevetésben csekély a bővülés mértéke: júliusban 0,7 százalékkal, nagyjából négyezerrel volt több munkanélküli, mint júniusban. A számuk azonban így is elérte az 550 ezret (az úgynevezett szezonálisan kiigazított érték ennél is jóval magasabb, meghaladja az 570 ezret).
Különösen kedvezőtlen jelenség, hogy tavaly szeptember óta, tehát lassan egy éve folyamatosan nő a tartósan munkanélküliek száma. Ők most júliusban már több mint 160 ezren voltak, vagyis ennyi állástalannak nem sikerült egy éven belül elhelyezkednie. A foglalkoztatási szolgálat szerint ez azt jelzi, hogy a válság kitörésekor regisztrált álláskeresők egy része még mindig nem tudott elhelyezkedni.

Kedvező munkaerő-piaci folyamatnak tartják ugyanakkor a szakemberek azt, hogy csak júliusban mintegy 30 500 új munkahelyet jelentettek be a munkáltató. Ezek száma csaknem tízezerrel több, mint egy évvel korábban (igaz, mintegy kétezerrel kevesebb, mint júliusban). Összesen mintegy hatvanezer betölthető álláshelyről tudott júliusban a foglalkoztatási szolgálat, ez másfélszer több, mint tavaly júliusban volt. Nagy részükre vettek is fel dolgozókat, a hó végére a hatvanezerből mintegy 24 ezer üres állás maradt.

Nyakukon az élet

A szakértők szerint az állástalanok számának júliusi növekedése önmagában nem meglepő. A tanév végeztével jellemző, hogy a közép- és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban jelentkeznek a munkaügyi központokban, miután önerőből nem tudnak munkához jutni. A statisztikákból ez is világosan látható: a pályakezdő munkanélküliek száma 8000-rel 54 000-re nőtt (vagyis az iskolából kikerülők nélkül a múlt hónapban tovább csökkent volna az állás nélküliek száma).
Az ÁFSZ elemzése szerint a munkaerőpiacra először belépők - vagyis a korábban tanulók - száma a múlt hónapban 75,4 százalékkal volt magasabb, mint júniusban. Így olyan helyzet alakult ki, hogy miközben a nem pályakezdő, tehát szakmai tapasztalattal - a szakmai gyakorlaton túl - már rendelkező munkaerőből bizonyos területeken hiány alakult ki, a pályakezdőkből hatalmas a túlkínálat.

Munkavállalás

Vidéken nehéz az élet

Nemcsak a pályakezdők és a munkatapasztalattal már rendelkező állástalanok között éles a különbség, hanem a fővárosi és a vidéki munkalehetőségek száma között is. A meghirdetett álláslehetőségek hetvenöt százaléka ugyanis Budapesten vagy Pest megyében található, további bő tíz százalékuk a megyeszékhelyeken és néhány egyéb nagyvárosban.

A Profession.hu oldalon jelenleg körülbelül 3200 álláshirdetés szerepel, ebből 2400 munkahelyre a közép-magyarországi régióban keresnek embert - mondta Martis. Amíg egy adott munkakörben a fővárosban harminc-negyven cég is hirdethet állást, addig vidéken lehet, hogy ez a szám csupán egy vagy kettő. A dél-dunántúli régióban különösen rossz a helyzet, derül ki az ÁFSZ adataiból, ott ugyanis júniushoz képest harmadával csökkent az álláshelyek száma (ezen belül a régió gazdaságilag legfejlettebb megyéjében, Baranyában lényegében lefeleződött).

Miután a vidéki állásajánlatoknak körülbelül tíz százaléka megyeszékhelyeken található, a kisebb városokban, illetve főként a falvakban elenyésző mennyiségű munkalehetőség kínálkozik. Ennek hatására a magyar munkaerőpiac kényszerűen mobilabbá vált az utóbbi időben, az álláskeresőknek sokszor nem maradt más lehetőségük a munkahelyszerzésre, mint a költözés.

Az első fecskék

A fellendülés első jelei csak idén április-májusban mutatkoztak, azóta lassú emelkedés tapasztalható a betöltendő pozíciók számában. Martis István szerint a tavaszinál 10-15 százalékkal több álláslehetőség van jelenleg a portáljukon, de ennél kevesebb a valódi pozíció, mert gyakran több "köntösben" is szerepel egy-egy munkalehetőség.

Változott az álláskeresés időtartama is, de itt nem lehet általános képről beszélni. Sok múlik rajtunk, akik ugyanis szisztematikusan, nagy energia befektetéssel keresnek állást, és piacképesebb végzettséggel rendelkeznek, akár három-négy hét alatt is találhatnak helyet, míg kevésbé vonzó végzettséggel, és az intenzív keresés hiánya esetén akár egy évig is tarthat az elhelyezkedés, mondják a szakértők.

A tendenciák persze nem mindenhol ugyanazok, jellemzően a műszaki tudományok területén most is válogathatnak a fiatal diplomások az ajánlatok közül. Jobb esélyekkel indulnak azok is, akik valamilyen speciális ismerettel, kompetenciával rendelkeznek, így be tudják tölteni a munkaerőpiac réseit. A tartósan állástalanok között viszont túlnyomó többségben vannak az alacsonyabb végzettségűek, érettségivel vagy bizonyos szakmákkal rendelkezők.

Némák vagyunk

A legnagyobb keresletet jelenleg az értékesítéssel kapcsolatos pozíciók, mérnöki, üzleti szolgáltatások támasztják. Az utolsó kategória érdekes jelenség, az utóbbi években 10-15 ezer munkavállalót szívott fel ez a terület, jellemzően két nyelvet magas szinten beszélő diplomásokat. A Profession.hu vezetője hozzátette, hogy Magyarországon kevés az ilyen nyelvismerettel rendelkező álláskereső, ezért nagyon gyakran nyelvszakos bölcsészek, vagy tartósan külföldön tartózkodott pályázók töltik be ezeket az állásokat. Ennek ellenére is éppen a diplomás állástalanok aránya nőtt legnagyobb mértékben, 11,2 százalékkal - derül ki az ÁFSZ-statisztikából.

A nyelvtudás szinte minden területen alapkövetelmény. Az állások egy részénél tényleg szükséges a mindennapi kommunikáció idegen nyelven, ilyen esetben a cégek most már csak a nagyon profi tárgyalóképes nyelvismeretet fogadják el. Mellettük azonban azok a vállalatok is szívesen alkalmazzák minőségi kritériumként a nyelvtudást, ahol kevésbé lenne szükség a napi szintű idegen nyelvű kommunikációra, de a nyelvismeret minőségi kritérium a jelöltek kiválasztásnál.

A nyelvtudás minden munkahelyen fontos.

Az egyetem neve számít

A bolognai rendszer egyelőre nincs benne a magyar kultúrában, egy munkavállalónál még mindig az a döntő, hogy melyik egyetemről jött, nem a diplomája fokozata. Ilyen szempontból még mindig verhetetlenek a budapesti intézmények, Martis István a Budapesti Műszaki Egyetemet, a Corvinus Egyetemet, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, valamint az ELTE jogtudományi karát emelte ki.

Ennek ellenére még az ezekből az intézményekből kikerülőknek is meg kell küzdeniük az állásokért. A szakmai gyakorlatokat kereső egyetemisták, a friss alapdiplomások, és a mester szakon végzett diplomások lényegében ugyanis ugyanazokért a helyekért versenyeznek - legalábbis ez az egyetemi karrierirodák tapasztalata. A vállalatok nem hirdetnek meg új pozíciókat, inkább gyakornokokat alkalmaznak az alacsony munkaerőköltség miatt, akik később esetleg ott maradhatnak a vállalatoknál.

További tapasztalat, hogy a vállalatok nem szeretik tiszta lappal szerződtetni a diplomásokat, inkább a már valamilyen gyakorlattal rendelkezőket preferálják. A multiknál külön érdem, ha valaki külföldi tapasztalatokat is szerzett tanulóévei alatt.

A hallgatók viszont szívesen maradnak az egyetem falain belül, általában elmondható, hogy a három éves alapképzést végzők jelentős része inkább a továbbtanulást választja. A BME közel 100 százalékos, a Corvinus egyetem 80-85 százalékos, az ELTE körülbelül harminc százalékos továbbtanulási szándékról számolt be.