Így csalnak a cégek

Munkaügyi bírságot csak egyes, súlyosabb szabálytalanságok elkövetése miatt szabott ki 2012. első félévében a hatóság, ilyenek például a feketefoglalkoztatás különböző formái, a munka- és pihenőidővel, valamint munkabérrel összefüggésben elkövetett bizonyos szabálytalanságok, de ide tartozik az engedély nélküli munkaerő kölcsönzés is - mondta a Napi Gazdaságnak Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) szóvivője.

Hangsúlyozta, hogy a hatóság a legtöbb esetben csak figyelemfelhívással él, vagy kötelezi a munkaadót a szabálytalanság megszüntetésére. A munkaügyi hatóság friss statisztikái szerint az első félévben 11 164 munkáltatót ellenőriztek és a cégek 61 százalékánál találtak jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe bevont dolgozók (113,9 ezer fő) több mint felét érintették.

A szabálytalankodók aránya jelentősen emelkedett, hiszen 2011 első félévében még ,,csak" 42 százaléknál találtak szabálytalanságot. A növekedés oka Gedeon András szerint az, hogy az idén a szabálytalanságokkal leginkább fertőzött területeket fokozottabban ellenőrizték. A korábbi időszakok tapasztalatai és a beérkezett panaszok, bejelentések is a munkaidő és bérproblémákra irányították a hatóság figyelmét. A megnövekedett esetszámhoz az is hozzájárult, hogy az idei év első 4 hónapjában a hatóságok a bérkompenzáció betartását is ellenőrizték.

A bírság elérheti a 20 millió forintot is

Ha a munkaügyi felügyelő a bírságolás mellett dönt, a minimális büntetés 30 ezer forint, ám a bírságplafon - 3 éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés elkövetése esetén - már elérheti 20 millió forintot is. Ennél természetesen jóval kisebb a munkaügyi bírság átlagos mérete: az idei első félévben az 1329 büntetés során összesen 246,7 millió forintot róttak ki a vállalkozásokra, ami 185,6 ezres átlagnak felel meg.

A hatóság a legtöbb intézkedést a kereskedelem területén tevékenykedő cégeknél hozta, de nem sokkal maradt le a vendéglátás és a feldolgozóipar sem. Ez utóbbi az első helyet foglalja el, ha azt nézzük, hogy hány munkavállalót érintettek hátrányosan a jogsértések.

Hogyan csalnak a cégek?

A legtöbb szabálytalanságot a munkaidővel összefüggésben követték el az ellenőrzött cégek, előfordul, hogy a munkavállalóknak többet kellett dolgozniuk a törvényi előírásnál, vagy egyszerűen nem biztosítottak megfelelő pihenőidőt nekik.

Még mindig jellemző visszaélés a feketefoglalkoztatás: gyakori, hogy írásba foglalt munkaszerződés nélkül, vagy színlelt szerződéssel alkalmazzák a dolgozókat, de sokszor ,,elfelejtik" bejelenteni a munkavállalót, vagy engedély nélkül foglalkoztatnak harmadik országbelieket - mondta Gedeon András.

Több ellenőrzött munkáltató nem tartotta be a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat, de sokaknál elmaradt a munkabér, illetve a pótlékok (a műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék) megfizetése is - emelte ki az NMH szóvivője, aki hozzátette, hogy a munkabérrel kapcsolatos szabályok közül a legtöbb munkáltató a munkabér védelmére, a pótlékokra, illetve a bérkompenzáció teljesítésére vonatkozó szabályokat sértette meg.