Idén már nem lesz országos bérajánlás

Megrekedt az országos bérajánlás kiadásáról szóló egyeztetéssorozat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) múlt heti monitoringbizottsági ülésén - írja a Napi Gazdaság. A szakszervezetek beleegyeztek volna egy sávos, 4-5,2 százalékos emelésről szóló ajánlatba. A lap információi szerint ebbe a kormány is belement volna.

Ez főleg az állami, illetve önkormányzati tulajdonú vállalatok, köztük a MÁV szakszervezetei számára jelenthet orientációs pontot. Nem meglepő tehát, hogy a Liga éles hangú közleményekben ostorozza az általuk a megállapodás kerékkötőjének tartott Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ), amely egyelőre elzárkózik a megállapodás aláírásától.

Az első félévben biztosan nem leszünk partnerek a bérajánlásról szóló megállapodásban, meglátásunk szerint nincs abban a helyzetben a magyar gazdaság, hogy ilyet kiadhassunk - mondta a lapnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Azt is komoly problémának tartja, hogy még nem jelent meg a kormányrendelet arról a támogatásról, amelyet a 11 legnehezebb helyzetben lévő ágazatnak ígértek a minimálbér-emeléshez, bár a szükséges 10 milliárd forint átcsoportosítására vonatkozó módosító javaslatot már beadta a kormány a költségvetési törvényhez. Bízunk benne, hogy a héten ezt elfogadják, a jövő héten pedig már a kapcsolódó rendelet is megjelenik a közlönyben.

Miután nem született egyezség, a szakszervezetek visszatértek a saját javaslataikhoz - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke. A konföderáció elnökségi ülésén elhangzottak szerint a helyi bértárgyalások során széles körben sikerült elérniük az MSZOSZ tagszervezeteinek a saját hatáskörben javasolt 5,2 százalékos emelést.

Az ágazatok és cégek eltérő lehetőségei itt is tetten érhetőek: 3,5-6,5 százalék között szóródnak a már aláírt megállapodások. A járműiparban kifejezetten bőkezűek voltak a cégek, az élelmiszer-ipariak többségénél viszont a veszteségek miatt csak a béren kívüli juttatásokról, illetve a kollektív szerződésekről sikerült megegyezni, béremelésről nem - mondta Pataky Péter.

A nagy kereskedelmi cégek egy részénél sincs még megállapodás, bár sok helyen éves átlagban megadták az 5 százalék fölötti emelést a garantált bérminimum fölött keresőknek (az ágazatban a foglalkoztatottak több mint kétharmadát bérminimumon szerepeltetik).

Ezzel tulajdonképp lezárult az idei bérajánlásról szóló egyeztetéssorozat - közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics nem érti, hogy a két másik konföderáció miért nem támogatta kezdeményezésüket - ha már a Munkaadók és gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is fogadókésznek mutatkozott -, amely szerint legalább egy, a versenyszférára érvényes ajánlást fogadjanak el.

Ez rögzítette volna, hogy a szakszervezetek hozzáférhessenek a vállalati adatokhoz, illetve hogy a munkáltatók nem keresetcsökkentési célzattal döntenek a műszakszervezésről.

Ugyan ígéretet kaptunk rá tavaly, hogy a műszakpótlékok új szabályozása nem fogja visszavetni a kereseteket, sőt szükség esetén az Mt.-t is módosítanák emiatt - emlékeztetett Palkovics -, de máris van rá példa, hogy hajnali háromkor kezdődő műszakra 30 helyett csak 15 százalékos pótlékot fizetnek.

Szemlézte: Durbák Ildikó