Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

„Nem akarok konkurenciát”

Károly egy nemzetközi szállítmányozói cégnél osztályvezetőként dolgozott. A válság miatt a cég bevétele jelentősen csökkent, magyarországi bázisukat megszüntették, Károly munka nélkül maradt. Először vezetői állásokat pályázott, majd 6 hónap elteltével, - miután tartalékai vészesen fogytak – már szállítmányozói állásokra is küldött jelentkezéseket. Az egykori versenytárs céghez is elment interjúra, ahol az osztályvezető (aki hasonló pozícióban volt, mint Károly még fél évvel ezelőtt) azt mondta:” Eszem ágában sincs felvenni, csak kíváncsiságból hívtam be beszélgetni. Nem teremtem meg a saját konkurenciámat, van elég gondom a cégen belül anélkül is.”
A túlképzett pályázók esetében előtérbe kerülhet a közvetlen felettesük jogos félelme, hogy vajon nem az ő pozíciójukra pályázik-e?

„Itt hagy az első jobb ajánlat esetén”

A munkaadók szeretnek előre tervezni és attól tartanak, hogy ha egy túlképzett embert vesznek fel egy állásra, aki gyakorlatilag „ a kisujjából kirázza a feladatokat”, akkor az illető számára nem jelent hosszútávon motivációt az a feladatkör. Így bármikor kaphat egy jobb ajánlatot, amely az eredeti feladataihoz és felelősségi köréhez jobban illeszkedik, azonnal továbblép. Szívesebben választanak olyan leendő munkatársat, akinek a munkakör ellátása még kihívást jelent, van tere tanulni és fejlődni és ez 2-3 évig legalább motivációt jelent számára.

Legyen felkészült és magyarázza el a lefelé váltás okát

Minden állás keresésekor – de túlképzettség esetén feltétlenül - igazítsa pályázatát a pozícióhoz. Ha éveken keresztül csoportvezető volt egy szolgáltató cégnél, akkor az önéletrajzában ne a vezetői, hanem a szakmai feladataira helyezze a hangsúlyt. Az álláspályázathoz csatolt kísérő levelében feltétlenül fogalmazza meg, hogy mi az oka annak, hogy „lefelé szeretne váltani”.

  Hogyan pályázzon, ha túlképzett az állásra?  

Készüljön fel arra, hogy az interjún ez a kérdéskör szinte biztos, hogy szóba fog kerülni. Legyen magyarázata arra, hogy miért gondolja, hogy az új munkakör is kielégítő lesz az Ön számára. Ha a szakmai elképzeléseiről beszél, akkor ne csak a közeljövőt, hanem 3-5 éves távlatot is említsen, hogy hangsúlyt adjon annak, hogy nem csak ugródeszkának tekinti azt a céget. Legyen lelkes az interjún az adott feladattal kapcsolatban és mutasson rá, hogy az adott állás elnyerése miért lenne az Ön számára motiváló. Itt egy nagyon fontos kérdéshez érkeztünk. Ha túlképzettként jelentkezik egy állásra, azt teheti azért, mert gazdasági kényszerhelyzetben van, szüksége van a rendszeres jövedelemre, ezért fogadná el az alacsonyabb beosztást is. Persze az is lehet, hogy eljutott egy olyan életszakaszba, hogy szeretne kevesebb felelősséget, kevesebb stresszt és több időt szeretne a családjával tölteni, vagy a hobbijainak szentelni, és ezért dönt úgy, hogy az elkövetkező néhány évben visszavesz a tempóból. Nők esetében gyakoribb, hogy a gyed/gyes lejárta után nem az eredeti pozíciójukba mennek vissza, hanem keresnek egy, a lakóhelyükhöz közelebb eső, rugalmas időbeosztású munkahelyet, amely mellett a gyerekeket tudják hozni-vinni az óvodába, iskolába, és ahol kevesebb a stressz.

Jövedelem és túlképzettség

Fontosak még az anyagiak is. Ha az eddigi jövedelménél kevesebbet kér, az visszalépés anyagilag is. Kevés munkáltató hiszi el, hogy Ön elégedett lesz egy, a korábbinál 30%-kal alacsonyabb jövedelemmel is. Gondolja át előre a fizetési kötelezettségeit és érdeklődjön, hogy a meghirdetett pozícióra mekkora a reális jövedelem igény? Ha a kettő között jelentős a különbség, akkor ne is adja be a pályázatát, mert csak a saját és mások idejét vesztegeti. A jövedelem igényének megfogalmazásakor ne a régi pozícióját vegye alapul, hanem a piac kínálatát.

Elképzelhető az is, hogy egy jó hírű céghez szeretne bekerülni és ezért hajlandó visszalépni. Az ilyen jellegű motivációt mindenképpen már a kísérőlevélben érdemes jelezni, majd az interjún ismét térjen rá vissza. Ebben az esetben várhatóan magasabb lesz az átlagosnál a céglojalitása, amely vonzó érték lehet egy munkáltató szemében.
Érdemes azon is elgondolkodnia, hogy átképzi magát, tanul egy új szakmát vagy bővíti számítástechnikai ismereteit, és így más munkaköröket is meg tud majd pályázni.

Ha azt a megjegyzést kapja az interjú után vagy a folyamat során, hogy túlképzett az állásra, akkor nyugodtan kérdezzen rá, hogy pontosan mire gondol a beszélgető partnere. Ez egyrészt Önnek is jó visszajelzést jelenthet, másrészt kiderülhet, hogy pl. felesleges mind a 2 diplomáját feltüntetnie az önéletrajzában, ha a munkakör beosztásához elég a középfokú végzettség. Persze, az is lehet, hogy a túlképzett valójában azt jelenti, hogy túl tapasztaltnak, azaz túl korosnak tartják az állásra, és attól tartanak, hogy nem tudná felvenni a tempót a már ott dolgozókkal. A többdiplomásoknak érdemes átgondolni, hogy az összes diplomájukat feltüntetik-e vagy „csak” a pozícióhoz szükségeset. „A kevesebb több” elve alapján az utóbbi megoldásra voksolok, mert a 2-3 diploma felsorolása egy olyan állásnál, amelyhez egy alapdiploma is tökéletesen elég; felesleges.

Az interjú sikerén múlhat az, hogy mennyire meggyőző, azaz mennyiben tud jól érvelni amellett, hogy a felkínált alacsonyabb beosztás hosszabb távon is érdekes és motiváló lehet, hogy az alacsonyabb jövedelem ellenére is a cégben gondolkozik vagy, hogy nincsenek olyan ambíciói, hogy a főnöke székébe üljön. Ha ezeket az érveit meggyőzően tudja elővezetni, akkor sikerül ledolgoznia a hátrányát a többi pályázóval szemben.