Figyelni fogja a kormány a munkaadókat
Ha elbocsátási hullámot okoz a munkahelyvédelmi akcióterv, a kormány közbeavatkozik.
Önnek ajánljuk!
Nem vár a kormány elbocsátott minimálbéres tömegeket amiatt, hogy jobban megéri majd tartósan állástalannal pótolni a munkásokat - mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár az origo.hu-nak.
Számolt a kormány azzal, hogy lehetnek minimálbéresek, akik elveszíthetik a munkájukat a munkahelyvédelmi akcióterv járulékkedvezményeinek rendszere miatt, de a sok más járulékkedvezmény hatására nem várnak kiszorító hatást - tette hozzá a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
A portál utánaszámolt: egy cég jobban járhat, ha elküld egy könnyen helyettesíthető minimálbéres dolgozót, és egy tartósan munkanélküli másikat vesz fel helyette. Havonta 13 500 forintot spórol ugyanis a munkaadó azzal, ha a nem a szakképzetlenek után járó 14 százalékos, hanem a tartós munkanélküliek után két évig járó 0 százalékos járulékot választja.
Czomba Sándor szerint a kormány tisztában van ezzel a lehetőséggel, de azért nem tartja valószínűnek, hogy komoly problémává fajul, mert több más járulékkedvezményt is igénybe vehetnek a cégek, például a Start, Start Plusz, Start Extra és Start Bónusz kártyákat.
Az államtitkár azt is hozzátette, hogy szorosan figyelni fogják a hatásokat, és ha azt tapasztalják, hogy a cégek tömegesen elbocsátanak és felvesznek újakat, akkor a kormány közbeavatkozik.
Fennmarad a bérkompenzáció rendszere, de más munkavállalói réteget céloz, mint a munkahelyvédelmi akció - mondta az államtitkár. Az adójóváírás 2012-es kivezetése miatt az alacsony jövedelmű munkavállalók fizetése csökkent volna, ezért a kormány bérkompenzációra ösztönözte a cégeket, az emelés 5 százalék fölötti részét le lehetett írni a járulékból. Ez a rendszer az államtitkár szerint jövőre is fennmarad, de már csak a 130-135 ezer forintos fizetési sávtól lesz értelme, az ennél kisebb bruttó bérnél a minimálbér és a garantált bérminimum emelése fogja biztosítani a béremelést.
A bérkompenzációt az államtitkár szerint azért kell megtartani, mert vannak olyan munkavállalók, akikre nem vonatkozik a munkahelyvédelmi akció. Például egy 30-as szakképzett férfi nem esik egyik támogatott kategóriába se, de az alacsony fizetése csökkenhetne a bérkompenzáció nélkül.
A kormány legújabb megszorító lépései közt szerepel a béren kívüli juttatások járulékterhének emelése is, emiatt a munkaadói szervezetek közölték, hogy így egyáltalán nem szeretnének minimálbér-emelést. Czomba Sándor konkrétumokat nem említett, csak annyit: érti a cégek és a dolgozók aggodalmait is, de szerinte ez a kérdés még nincs lezárva.