Felbolydult Európa a munka ünnepén
Európa-szerte tüntetéseket tartottak május 1-jén, a munka ünnepén: a dolgozók az életszínvonal csökkenése és a magas munkanélküliség miatt vonultak az utcákra.
A május elsejei munkaszüneti napon 8 óra munka, 8 óra pihenés és 8 óra szórakozás elvének bevezetéséért vívott küzdelmet ünneplik világszerte. 1891-ben nyilvánították május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé".
Felvonulások, kisebb rendbontásokkal
A szakszervezeti szövetség szervezésében Oroszországban mintegy másfél millióan vettek részt szerdán a május elsejei felvonulásokon, amelyek a hatalom és a munkavállalók egységét voltak hivatottak demonstrálni. A felvonulók méltó munkát és fizetést, valamint az egészségügyi ellátás garantálását követelő jelszavakkal vonultak fel.
A Moszkva központjában tartott, rendőrségi adatok szerint kilencvenezer ember részvételével tartott meneten a kormányzó Egységes Oroszország Párt (JeR) vezető politikusai is megjelentek, mutatva a hatalom és a munkavállalók, valamint érdekképviseleti szervezeteik egységét. A Rosszija 24 állami hírtelevízió folyamatosan beszámolt az egységet jelképező, a távol-keleti Vlagyivosztokról a szibériai Jakutszkon keresztül Moszkváig minden nagyvárosban százezreket megmozgató rendezvényekről. Hangsúlyozva, hogy május elseje örömteli, békés ünnep Oroszországban.
A "remény" nevében tiltakoztak Franciaországban a szakszervezetek, ám nem volt egységes rendezvény. Az egyre növekedő munkanélküliséggel szembeni türelmetlen társadalmi hangulat határozta meg Franciaországban a május elsejei nagygyűléseket: a munkaerőpiac reformját illetően megosztott szakszervezetek külön-külön ünnepeltek, s viszonylag keveseket mozgósítottak - írta az MTI. Eközben az felmérések szerint egyre népszerűbb szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke, Marine Le Pen "a remény fénysugarának" állította be magát az "Európa sötétségébe bezárult" Franciaországban.
Mintegy 120-150 ezren vonultak fel országszerte a megszorító politika ellen tiltakozva, ami viszonylag kevésnek számít Franciaországban. A CFDT vezetője, Laurent Berger is az európai megszorítások ellen tiltakozott a Reims városában rendezett majálison. Szerinte elfogadhatatlanok az európai állampolgárokra erőltetett feltételek, amelyek helyett "szociális és gazdasági Európára" lenne szükség. Franciaországban 3,2 millió álláskeresőt tartanak nyilván, amely történelmi rekordnak számít.
Csehországban a Petr Necas miniszterelnök vezette jobbközép kormányt bírálta a cseh baloldal a május elsejei akciókon. A nagy baloldali pártok ünnepségei rendzavarás nélkül zajlottak le, a parlamenten kívüli szélsőjobb felvonulásain és gyűlésein kisebb incidensekre és dulakodások is voltak. Nagyobb rendbontásra azonban sehol sem került sor.
A munka nemzetközi ünnepéről országszerte megemlékeztek Horvátországban. Helyi sajtóbeszámolók szerint a közelgő helyhatósági választások miatt idén a szokásosnál is több politikus jelent meg az ünneplőknek ingyen babgulyást és szórakoztató műsorokat kínáló rendezvényeken.
A takarékosságot célzó kormányzati politika ellen szervezett tömegdemonstrációval emlékeztek meg horvát szakszervezetek a munka ünnepéről Zágrábban. A tiltakozók a többi között munkahelyteremtést, jóléti államot, a bankok és a pénzügyi szektor megadóztatását, a béreket nem fizető cégek szankcionálását követelték. Becslések szerint a Jellasics téren mintegy 15-20 ezren demonstráltak. A felszólalók irányváltást követeltek a balközép kormányzattól, ellenkező esetben hatalomváltást, előre hozott választásokat helyeztek kilátásba Horvátország július elsején esedékes európai uniós csatlakozása után.
Madridban ezrek vonultak fel, többek között olyan táblákkal, hogy "a megszorítások nyomorba döntenek és ölnek", vagy "a reform nem más, mint rablás". Spanyolországban a gazdaság immár hét negyedév óta zsugorodik, miközben a munkanélküliség rekordszintre, 27 százalékra emelkedett, a fiatalok körében pedig 55 százalékos.
Az immár hatodik éve recesszióval küzdő Görögországban szerdán nem közlekedtek a vonatok, a kompjáratok, s a legfőbb szakszervezetek felhívására sztrájkoltak a banki, valamint a kórházi alkalmazottak is. Athénban tiltakozó megmozdulást is tartottak: itt mintegy ötezren vonultak a parlamenthez - kevesebben, mint a korábbi években, ugyenis a munka ünnepe most majdnem egybeesett az ortodox húsvéttal, és sokan elutaztak.
Törökországban, az isztambuli összecsapásokban majdnem harmincan megsebesültek: közülük 22-en rendőrök. 72 embert őrizetbe vettek. Isztambul két másik körzetében, valamint sok török városban ugyanakkor incidensek nélkül zajlottak a május elsejei rendezvények.
A "nem létező" munkát ünnepelték az olaszok
"Munkáért, ami nincs" jelszóval vonultak fel Olaszországban a szakszervezetek, miközben Enrico Letta kormányfő a Monti vezette szakértői kormány munkaügyi reformjának módosítását ígérte. A CGIL, CISL és UIL szakszervezeti föderáció közösen tartotta meg május elsejei felvonulását Perugiában. Jelképes helyszínről beszélt Susanna Camusso CGIL-főtitkár, mivel az umbriai városban márciusban egy csődbe ment vállalkozó elkeseredésében lelőtte a tartományi hivatal két dolgozóját, majd öngyilkos lett.
A szakszervezetek "válságosnak" nevezték az itáliai foglalkoztatási helyzetet. Azt szorgalmazták, hogy az adócsalás elleni küzdelemből szerzett összeget az állam a béregyenlőtlenségek kiegyenlítésére és munkahelyteremtésre fordítsa. A dolgozói érdekképviseletek arra is emlékeztettek, hogy a 25 éven aluli olasz fiatalok közötti munkanélküliségi ráta meghaladja a 38 százalékot.
Enrico Letta miniszterelnök Párizsból üzent a szakszervezeteknek, bejelentve, hogy kormánya rugalmasabbá kívánja a Monti-kormány által alig egy éve bevezetett munkaügyi reformot.
"A munka tesz bennünket hasonlatossá Istenhez"
Munkahelyteremtésre és szolidaritásra szólította fel a politikusokat Ferenc pápa is - írja a Szakszervezetek.hu. "Azzal a felhívással fordulok a politikusokhoz, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a munkaerőpiac fellendítéséért" - mondta a pápa a Szent Péter-téren összegyűlt több ezres tömeg előtt.
A katolikus egyházfő a szokásos szerdai általános kihallgatáson - amely ezúttal egybeesett a munka ünnepével - a munka világának helyzetére összpontosította beszédét, különleges hangsúlyt helyezve a munkaerőpiac bővítésére. Állást foglalt a túlzottan "gazdaságközpontú" szemlélet ellen, amely ellentétben áll a társadalmi igazságosság elveivel.
Önnek ajánljuk!
Ha valakit nem fizetnek meg rendesen a munkájáért, ha nem adnak számára munkát csak azért, mert a vállalkozás pénzügyi mérlege a szempont, az Isten ellen való vétek - mondta Ferenc pápa. Szerinte ugyanis a munka az isteni szeretet tervének a része. Kötelességünk a teremtett javakat védeni és művelni, a munka alapvető fontosságú az emberi méltóság szempontjából, hiszen a munka tesz bennünket hasonlatossá Istenhez, aki maga is szüntelenül dolgozik, cselekszik - fejtette ki az egyházfő. A munka tehát több, mint puszta kenyérkereset - hangsúlyozta.
Az egyházfő szerint a társadalom nem igazságos, ha nem biztosít mindenki számára munkát, vagy ha kizsákmányolja a dolgozókat. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a bangladesi házomlásban meghalt embereket mindössze havi 38 eurónak megfelelő összegért dolgoztatták. Ez rabszolgamunka, ami megengedhetetlen - hangsúlyozta Ferenc pápa.
A németek minimálbért akarnak
Élesen bírálták a szakszervezetek a Merkel-kormány uniós politikáját Németországban a május elsejei nagygyűléseken, hangsúlyozva, hogy a megszorítások helyett a jóléti állam stabilizálására kell törekedni az euróövezeti válság kezelésében.
A német szakszervezeti szövetség (DGB) csaknem 450 ünnepi rendezvényén összesen több mint 400 ezren vettek részt. Michael Sommer, a DGB elnöke a müncheni központi rendezvényen felhívta a figyelmet: vissza kell térni a konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció 2008-2009-ben alkalmazott válságkezelő módszeréhez.
"A siker receptjét a gazdaságélénkítő programok, a munkanélküliség elleni védelem, a gyárak megmentése és szociális partnerek együttműködése alkották" - mondta Sommer. Érthetetlen, hogy Angela Merkel kancellár miért éppen a sikeres modell fordítottját próbálja rákényszeríteni a válságba jutott euróövezeti országokra - tette hozzá.
A demonstrációkon a szakszervezeti mozgalom számos hagyományos követelését is megerősítették, állást foglaltak a bérezésben megmutatkozó nemi különbségek megszüntetése, és a törvényileg rögzített minimális órabér intézményének bevezetése mellett, valamint sürgették a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltását.
Országszerte hétezer rendőr igyekezett megakadályozni a szélsőjobb és a legtöbb esetben nagyságrendekkel nagyobb számban megjelenő ellentüntetők összeakaszkodását.
Összeállította: Durbák Ildikó