Ezért nehéz az idősebb nőknek az elhelyezkedés

Bár az 55-64 éves korosztály aktivitása az utóbbi éveken növekedett - ami részben a nyugdíjrendszer változásainak köszönhető -, az idősödő lakosságot számtalan hátrány érheti, ha munkát akar vállalni - írja az otvenentul.hu.

Az alacsony iskolai végzettség, a rossz egészségi állapot, valamint a munkaadó és munkavállaló beállítódása, önértékelési problémák, a számítógépes vagy nyelvismeret, illetve idősebbek rugalmas foglalkoztatottsági rendszerének a hiánya mind-mind hozzájárulnak az idősödő nők inaktívvá válásához. Emellett szerepet játszik benne a magyar nyugdíjrendszer "szívó hatása" is: mivel biztos jövedelemforrást jelent, a nyugdíj gyakran vonzóbb lehetőséget kínál a kiszámíthatatlan munkaerőpiaccal szemben - derült ki Monostori Judit, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársának kutatásaiból.

Az 55-64 éves nők foglalkoztatási rátája 1998-2011 között egyébként - nagy részben a nyugdíjszabályok változásának következtében - nagyon sokat változott: az 55-59 éves nők körében 13,6 százalékról 50,7 százalékra emelkedett, a 60-64 éves nők között 5,1-ről 11,1 százalékra nőtt. A növekedés ellenére a hátrányok a legutóbbi statisztikákat tekintve is megmaradtak.

Miért nem szeretik a munkáltatók?

Alapvető probléma az alacsony iskolai végzettség az 55-64 év közötti nők körében: ebben a korosztályban csaknem minden harmadik nő alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, ami nem felel meg a munkaerő-piaci elvárásoknak. Az általános iskolai végzettséggel elérhető munkahelyek pedig komoly fizikai erőnlétet kívánnak, amit viszont egészségi állapotuk vagy nemegyszer a férfi-női szerepekről való gondolkodás miatt nem tudnak, vagy nem szívesen vállalnak.

Ugyanakkor a statisztikák azt is kimutatják, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál magasabb a foglalkoztatottság az idősödő nők körében, ami a többi korosztály esetében nem feltétlenül van így - az aktivitási ráták a magasabb iskolai végzettséggel sok esetben nem növekednek.

Mindemellett az is tény, hogy munkáltatók nem szívesen vesznek fel ötvenen túliakat: legtöbbször a nem megfelelő nyelvtudásuktól vagy számítógépes ismeretek hiányától tartanak. A nagyobb vállalatok azonban kivételt jelentenek, úgy tűnik ugyanis, hogy minél nagyobb a cég, annál nagyobb hajlandóságot mutat idősebbek foglalkoztatására.

A legutóbbi (2011) statisztikák alapján az is elmondható, hogy az 55-64 éves kor közötti, alapfokú végzettséggel rendelkező nők közül csak minden ötödiknek van munkája (ami 62 százalék az átlaghoz viszonyítva), míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül minden második nő dolgozik (ez az arány az átlag 165 százaléka).

A 35-45 évesek körében az alapfokú végzettség az átlaghoz képest 58 százalékos esélyt jelent a munkaerő-piaci részvételhez, míg a felsőfokú végzettség 118 százalékosat. Az arányokból tehát jól látszik, hogy az idősebbeknél a diploma sokkal nagyobb érték, hiszen nagymértékben megnöveli bennmaradásukat a munkaerőpiacon.

Miért más a női munkaerő?

A már felsorolt tényezők mellett nem elhanyagolható szempont, hogy a női foglalkoztatottságnak a férfiak foglalkoztatottságával szemben sokkal több a kulturális beágyazottsága. A családról és a nők családi életben elfoglalt szerepéről élő sztereotípiák jelentősen befolyásolják a nők munkaerő-piaci aktivitását. Monostori Judit szerint ezért is nehezebb megérteni európai kontextusban a női foglalkoztatottságot, mivel több szerep (jó munkaerő, jó anyuka, jó háziasszony, jó feleség) összehangolását igényli, tehát összetettebb jelenség, mint a férfiak munkaerő-piaci helyzete.

Szomorú hír, hogy bár a nők foglalkoztatottsága mindig alacsonyabb volt a férfiakénál, az elmúlt években ez az arány közeledik egymáshoz - és nem azért, mert a nők több munkahelyet töltenének be, hanem mert a gazdasági válság, valamint az idősebbek munkaerő-piaci hátrányai a férfiakat sem kerülik el.

Egészségesebbek a diplomások

Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest nagyon korán, akár már a negyvenes évek közepén elkezdődik az egészségi állapot romlása, ami nagymértékben befolyásolja az aktivitást is.

A KSH 2009-es Európai Lakossági Egészségfelmérése szerint az egészségi állapot önértékelése rossz vagy nagyon rossz az 55-64 éves korosztály körében: nagyon sokan számoltak be arról, hogy legalább 6 hónapja krónikus betegségben szenvednek, hogy egészségi problémájuk az elmúlt fél évben mindennapi tevékenységeikben korlátozta őket, hogy az elmúlt 4 hétben fizikai fájdalmaik voltak, valamint hogy gyakran érzik magukat fáradtnak, kimerültnek.

Érdekes adat, hogy egészségi állapotukat a felsőfokú végzettségűek akkor is jobbra értékelik, ha ugyanolyan krónikus betegségekben szenvednek, mint alacsonyabb iskolai végzettségű társaik.

Miért szeretnének a nők gyorsan nyugdíjba menni?

Magyarországon megfigyelhető az is, hogy a nők alapvetően hamarabb nyugdíjba szeretnének vonulni. A megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy azért, mert szeretnének a családjukkal többet foglalkozni (51 százalék), majdnem ugyanennyien fáradtságukat, fizikai erőnlétük romlását jelölték meg indokként (49 százalék).

Sokuknak elege van a kötöttségekből (30 százalék), és majdnem ugyanennyien azért látják a nyugdíjat vonzó perspektívának, mert megszabadulhatnak a munkanélküliség fenyegetettségétől (24 százalék).

A cikkünkben szereplő információk és adatok Monostori Juditnak az Idősödő nők inaktívvá válása és annak strukturális jellemzői című előadásán hangzottak el a Magyar Nők Szövetségének konferenciáján - emlékeztet a portál.

Szemlézte: Durbák Ildikó