Ezernél több orvos menne külföldre
Tavaly 1419 orvos kérte ki a kinti munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást, és ez év szeptember végéig elérte az 1135-öt azon doktorok száma, akik nem a magyar egészségügyben képzelik el a jövőjüket.
Hiába végez egyre több magyar orvos az egyetemeken, közülük mind kevesebben maradnak itthon, és vállalnak tényleges gyógyító munkát - írja a Világgazdaság. Mivel a migráció általában mindig az év második felében, a diploma, illetve a szakorvosi végzettség megszerzését követően gyorsul fel, a 2012-es esztendő várhatóan újabb negatív rekordot jelent majd az töretlenül emelkedő tendenciát mutató orvoselvándorlásban.
A hazai orvosegyetemeken végzett fiatal magyar orvosok évekkel ezelőtt még pótolni tudták a külföldre távozókat, 2008-ban azonban ez megváltozott, és az óta lényegesen többen kérik ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást, mint ahányan diplomát szereznek.
A 2008-2009-re datálható visszaesést követően 2010 óta folyamatosan emelkedik az orvosképzésben részt vevők, ezen belül pedig a magyarok aránya is. (A képzettek nagyjából a 25 százaléka külföldi, aki az alapképzés befejeztével haza is tér, miután a szakképzés döntően magyarul folyik.) 2013-ban és 2014-ben pedig a ,,nagy" évfolyamok végeznek.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) statisztikái azt mutatják, hogy a legtöbben azonban éppen a 40 éven aluliak közül mennek külföldre dolgozni. Az idei év első felében 542-en kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, és több mint 66 százalékuk még nem töltötte be a 40. életévét.
Márpedig azoknak az orvosoknak a döntő többsége, akik kikérik a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági engedélyt, el is hagyják az országot - derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár humánerőforrás-monitoring rendszerének adataiból. Ezek az orvosok ugyanis konkrétan nem találhatók meg az OEP nyilvántartásában, mint az egészségbiztosítóval szerződésben álló, vagy vényt író doktorok.
Akik maradnak, azok közül is egyre többen nem a gyógyító munkát választják: a praktizáló orvosok száma egyre csak csökken. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a jelenleg gyógyító munkát végző orvosok több mint negyede akár már most is nyugdíjba is mehetne, 42 százalékuk pedig tíz éven belül nyugdíjkorú lesz, egyértelművé válik, hogy még a képzési keretszámok jelentős emelésével sem lehet megállítani az orvosok számának drasztikus csökkenését.
Önnek ajánljuk!
Történik mindez annak ellenére, hogy augusztustól bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést kaptak az egészségügyiek. A béremelésben kiemelten kezelték a fiatal, kezdő orvosokat, amikor a bruttó 350 ezer forintnál kevesebbért dolgozók alapfizetését bruttó 65.823 forinttal emelték meg.
Erre azért is óriási szükség volt, mert a frissen végzettek, valamint a 40 év körüliek körében vannak a legtöbben azok, akik ha itthon is maradnak, nem kórházban vagy rendelőben, hanem valamilyen jobban fizető állásban helyezkednek el. Mondjuk, gyógyszercégnél vagy akár az államigazgatásban dolgoznak.
Szemlézte: Durbák Ildikó
