Ennyi diák menne külföldre

Milyen tanulmányi életutat járnak be a magyar hallgatók? Milyenek az életkörülményeik? Mennyire van hatással tanulmányaikra családi hátterük? Milyen arányban próbálják ki magukat nemzetközi terepen? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az EUROSTUDENT V. felsőoktatási nemzetközi kutatás.

A szülők iskolai végzettsége hatással van a hallgatók tanulmányaira

A felsőoktatási hallgatók szociális háttere hatással van az egyetemi, főiskolai tanulmányok kitolódására, a hallgatók tanulmányi életútjára, valamint a nemzetközi mobilitásukra is – emelte ki Kiss László, az Educatio Nonprofit Kft. elemzője.

A szülők iskolai végzettsége jelentős hatással bír a hallgatók tanulmányi életútjára – kezdve a felsőoktatásba való belépésüktől egészen a végzettségük megszerzéséig. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szülők gyermekeinél például kitolódik az egyetemi, főiskolai tanulmányok kezdete, tehát középiskolai tanulmányaik végeztével nem azonnal lépnek be a felsőoktatásba. A diplomás szülők gyermekeinek 10, a nem diplomás szülők gyermekeinek 20 százaléka esetében észlelhető megszakítottság a középfokú és a felsőfokú tanulmányok között - ismertette az Edupress.

A választott munkarend esetében is találhatunk eltéréseket az alacsonyabb végzettségű szülőkkel rendelkező hallgatóknál, nagyobb arányban választják ugyanis a részidős képzéseket, azaz nem nappali tagozatra, hanem inkább esti vagy levelező képzésre jelentkeznek, feltehetően azért, mert ők nagyobb arányban dolgoznak tanulás mellett. A diplomás szülővel rendelkező hallgatók a nappali munkarendre járók 52, míg a nem nappali munkarendre járók mindössze 36 százalékát teszik ki.

Alacsony a mobilitás

A válaszadók 46 százaléka jelenlegi tanulmányai befejeztével egy éven belül, 9 százalékuk egy évnél hosszabb kihagyást követően szeretne újabb tanulmányokba kezdeni – derült ki kutatás "A felsőoktatás szociális dimenziója” című zárótanulmányából.

Magyarországon viszonylag alacsony a hallgatók mobilitása, a megkérdezett hallgatók mindössze 4,3 százaléka tanult legalább egy félévet külföldi felsőoktatási intézményben. A válaszadók csaknem kétharmada teljesen immobil – nem volt külföldön és nem is tervez külföldi tanulmányokat.

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók nyelvtudása a kutatás szerint elsősorban az angol nyelvre korlátozódik.

Bár a nemzetközi hallgatói mobilitásba való bekapcsolódás összefüggésbe hozható a hallgatók anyagi viszonyaival, a külföldi tanulmányok elkezdése mégsem elsősorban pénzkérdés – állítja a tanulmány.

A szülők iskolai végzettsége erősen befolyásolja a nemzetközi hallgatói mobilitásba való bekapcsolódást is. A legalább egy diplomás szülővel rendelkező hallgatók körében 6,2 százalékos a mobilitásban részt vettek aránya, míg a nem diplomás szülők gyerekeinél ez csupán 2,5 százalék. A különbségek a tervek szintjén is megjelennek, hiszen a diplomás szülők gyerekei csaknem 10 százalékkal nagyobb arányban tervezik a külföldi tanulmányokat, mint a többiek.

A felmérésről

Az EUROSTUDENT V. felsőoktatási kutatás uniós támogatással valósult meg a Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztésének (TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001) 2. ütemén belül. Magyarország először 2012-ben csatlakozott az Európai Bizottság támogatásával működő EUROSTUDENT felsőoktatási-kutatási programhoz. A vizsgálat a felsőoktatásban részt vevő graduális hallgatókra terjedt ki, köztük az alapképzésre, a mesterképzésre, az egységes, osztatlan és a hagyományos egyetemi és főiskolai képzésekre. A felméréshez 25 hazai felsőoktatási intézmény csatlakozott, amely a Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján a teljes hazai felsőoktatási hallgatói létszám 85 százalékát tette ki a csak hitéleti képzéseket folytató intézmények hallgatói nélkül.

A nemzetközi programba 26 ország csatlakozott, és nagyjából hasonló módszertan és eszközrendszer használatával születtek a felmérések, ezért nemzetközi összehasonlító kutatást is lehetővé tesznek majd

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: fiatal, hallgató, diák, mobilitás, felsőoktatás, külföld, nyelvtudás