Ennyi bevándorló dolgozik

Az Európai Unió tagállamainak többségében a harmadik országokból (azaz az unión kívülről) érkezett bevándorlóknak alacsonyabb volt az aktivitási rátája 2015-ben, mint a hazai állampolgároknak, Magyarország azonban a kivételek közé tartozik - derült ki az EU-s statisztikai hivatal (Eurostat) jelentéséből.

Az EU-n kívülről érkezett, 20-64 év közötti bevándorlók körében a munkanélküliség magasabb, a foglalkoztatottsági arány viszont alacsonyabb volt, mint a hazai állampolgárok esetében.

Hollandiában mérték a legnagyobb különbséget a hazai állampolgárok javára, itt 82,2 százalék állt szemben 59,7 százalékkal (-22,5 százalékpont), ezt követte Finnország (-18,8), Németország (-18,3), Franciaország (-15,7), Dánia (-15,6), Svédország (-15,3) és Belgium (-14,6).

A skála ellentétes végén Görögország található, ahol az EU-n kívülről érkezettek aktivitási rátája (80,7 százalék) magasabb volt, mint a görög állampolgároké (72,6 százalék). A dél-európai országot Szlovénia (+7,8 százalékpont), majd Szlovákia (+5,1), Olaszország (+4,7), Spanyolország (+3,3), Ciprus (+2,2), Portugália (+1,9), Csehország (+0,5) és Magyarország (+0,3) követte.

Magyarországon a magyar állampolgárok aktivitási rátája 73,8 százalékos, az EU-n kívülről és belülről érkező bevándorlóké pedig egyaránt 74,1 százalékos volt.

A harmadik országokból érkezettek körében a foglalkoztatottsági arány 56,7 százalék, a tagállamok saját állampolgárai esetében pedig 70,6 százalék volt 2015-ben az uniós országokban. A munkanélküliségi arány az EU-n kívüli bevándorlóknál 18,9, a hazai állampolgároknál pedig mindössze 8,7 százalék volt.

Az aktivitási ráta azt fejezi ki, hogy milyen az aránya a gazdaságilag aktív népességnek a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva. A gazdaságilag aktívakat a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen jelentik.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: bevándorló, EU, munka, foglalkoztatás, aktivitás, munkanélküliség