Egyre több jogász szegényedik el
Míg a szegény ügyvéd korábban vidéki jelenségnek számított, manapság már a fővárosban a nagyobb azoknak az ügyvédeknek az aránya, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek.
Vidéken az elszegényedett ügyvédek aránya 5-10 százalék körül lehet, Budapesten pedig lényegesen magasabb - mondta el Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a Világgazdaságnak.
Bizalmi válságot okoztak a kontárok
Nem könnyű a pártfogó ügyvédek helyzete, akiknek óradíja 3000 forint, és napi 5 óránál többet nem tudnak vállalni - márpedig ekkora bevételből, amelynek kifizetése sem a leggördülékenyebb, nemigen lehet a 200 ezer forintot meghaladó havi fix költséget kifizetni - tette hozzá.
A magyar cégek számára február 1-jéig kötelező adatmódosítások, amelyek több mint 600 ezer vállalkozást érintettek, a cégkontároknak is kedveztek, akik a legsűrűbb hetekben 8-15 ezer forintos - ügyvéd számára általában nem vállalható - árajánlataikkal bizalmi válságot is kiváltottak.
Az év eleji boom mindezek ellenére a céges ügyekkel foglalkozó ügyvédek számára is jó időszak volt, de az év hátralévő részére vonatkozóan az ő kilátásaik sem rózsásak, ahogy lapunk információi szerint nem bővelkednek megbízásokban az ingatlanjogra szakosodott irodák sem.
Sokan szüneteltetik a kamarai tagságukat
Az elmúlt években folyamatosan növekszik azoknak a budapesti ügyvédeknek a száma, akik kamarai tagságukat szüneteltetik. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2013 elején 1197 szünetelőt tartott számon,12,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban; 2010 elején még 822 szünetelő pesti ügyvéd volt. Nőtt a lemondások száma is: a 2011-es 95-ről tavaly 111-re emelkedett.
A tagságról történt lemondások száma ugyan emelkedett a korábbi évhez képest, de az összlétszámhoz képest ez statisztikailag nem olyan mértékű, amiből folyamatokra lehetne következtetni - kommentálta az adatokat Réti László. Szerinte ehhez sorra meg kellene vizsgálni az egyes lemondásokat, aminek alapján kiderülhetne, hogy például hogy nincs-e életkori többlet a lemondók esetében.
Önnek ajánljuk!
A kamara munkát ugyan nem tud adni, de mindent elkövet, hogy a tagok költségei csökkenjenek - hangsúlyozta Réti László a lapnak. Ezt a célt szolgálja többek között a tagok számára rendelkezésre álló ingyenes elektronikus jogi adatbázis, illetve a digitális formában elérhető szakirodalom egy részének csoportos beszerzése is. Az ilyen intézkedések miatt az elnök szerint a következő ciklusban a kamarai finanszírozásba újabb forrásokat kell bevonni.
Egy ügyvéd költségei
A kamarai tagság és a kötelező biztosítás évente 240 ezer forintos kiadást jelent az ügyvédeknek. (Az évi 120 ezer forintos kamarai tagdíjakból származik a kamara bevételeinek közel 90 százaléka.)
Az iroda bérlése havonta legalább 60 ezer forint, és az egyéb rezsiköltségek mellett a vonalas telefonra és faxra is elő kell fizetniük. Az ügyvédek maguk után a minimálbér kétszerese után kötelező járulékokat fizetik be, ehhez járul az alkalmazottak bére. A havi fix költség az ügyvédek többsége számára így meghaladja a 200 ezer forintot.
Nagy létszámú ügyvédi iroda a fővárosban viszonylag kevés van, a Budapesti Ügyvédi Kamarában az egyéni praxisok aránya 88 százalék.
Szemlézte: Durbák Ildikó