Egyre drágább a magyar munkás

Az emelkedés oka az, hogy a versenyszférában 2011-ben a munkajövedelmek átlagosan 6,5 százalékkal nőttek, a költségvetési szektorban viszont csupán 3 százalékkal. Összességében tavaly a bruttó munkajövedelem 5,9, a szociális költségek 5,8, az egyéb költségek pedig 1,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint 2010-ben a havi átlagos munkaerőköltség a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a vizsgált nonprofit szervezeteknél 311 ezer forint volt. A költség 2 százalékkal maradt el a 2009-estől. A közszférára jellemző költségszint 6 százalékkal 278 ezer forintra csökkent, míg a vállalkozóknál 0,9 százalékkal 340 ezer forintra emelkedett.

A 2010-es adatok szerint a munkaerőköltségből a szociális költségek részaránya 23,1 százalék (egy évvel korábban 25,7 százalék), a képzési és egyéb költségelemek pedig mindössze 2,8 százalékot tették ki (az előző évben 2,9 százalékra rúgtak). A szociális költségek nagyságát gyakorlatilag a munkajövedelem határozza meg, hiszen döntő része ahhoz kapcsolódó kötelező járulék. A munkáltató által önként vállalt szociális juttatások aránya Magyarországon egyelőre csekély - írja a Napi Gazdaság.

Átlagosan a munkajövedelem 68 százalékát teszi ki az alapbér, az ehhez járuló bérpótlékok mellett a jutalmak, prémiumok mértéke is eltérő az egyes gazdasági ágakban. A rendszeres kereseten felüli juttatások aránya a pénzügyi szervezeteknél a legmagasabb (2010-ben a teljes munkajövedelem 19,1 százaléka volt), és az egyébként is alacsony bérszínvonalú mezőgazdaságban a legalacsonyabb (4,5 százalék).

A munkaerőköltség az alkalmaztatás költségét jelenti, tehát minden olyan, a munkáltatót terhelő kötelezettséget felölel, amely a dolgozók alkalmazásával kapcsolatosan felmerül.