Béremelést szeretnének a munkavállalók

Több kérdésben szeretne azonnali tárgyalásokat kezdeni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) a hamarosan felálló új kormánnyal - jelezte a szervezet Orbán Viktor miniszterelnöknek. A munkavállalók azt is elképzelhetőnek tartják, hogy komoly egyeztetések után középtávú, több éves megállapodást kössenek a dolgozó embereket érintő kérdésekben.

A hosszabb távon rendezendő témák mellett összegyűjtötték az azonnali tárgyalást - és a legtöbb esetben jogalkotást is - igénylő kérdéseket. Fontosnak tartják a mielőbbi egyeztetéseket többek között a Munka törvénykönyve (Mt.), a közszolgálati bérrendezés, valamint az év végén kifutó korkedvezményes nyugdíj témakörében - közölte Pataky Péter, a MaSZSZ elnöke.

Amit megváltoztatnának

Az Mt.-ben vissza akarják állítani a dolgozói érdekképviseleti és érdekérvényesítési jogosítványokat, megszüntetnék a szervezkedés szabadságát korlátozó rendelkezéseket, valamint a köztulajdonú vállalatoknál a kollektívszerződés-kötés MaSZSZ szerint diszkriminatív szabályozását. Az érdekképviselet szerint korrigálni kell a pótlékrendszert, a szabadság kiadását pedig a nemzetközi jogi normáknak megfelelően kell szabályozni.

Pataky Péter elmondta, hogy konkrét jogalkotási javaslatokkal is készülnek, és amint a kormány kész a tárgyalásra, konkrét javaslatokat tudnak majd az asztalra tenni. "Komolyan gondoljuk azt, hogy a munkavállalóknak, de az országnak, a gazdaságnak és a társadalomnak is akkor lesz biztos jövőképe, ha konstruktív, az egymás érdekeit figyelembe vevő tárgyalásokon állapodunk meg" a fontos kérdésekről - mondta.

Korrigálhatók a korábbi döntések

Az szakszervezeti szövetség az előző kormányzati ciklusban nem volt elégedett a párbeszéd intézményeinek működésével. Sok kérdésben jobb megoldásokat lehetett volna találni egyeztetéssel, de úgy vélik, hogy a korábbi hibás döntések még mindig korrigálhatók.

Ide az Mt. mellett elsősorban a jogállási törvények, valamint a munkavédelmi, és a foglalkoztatási törvény tartozik, de szintén sürgető ügy a szociális párbeszéd fórumainak tartalommal való megtöltése, valamint a korkedvezményes nyugdíj rendezése, amely Pataky Péter elmondása szerint tízezreket érint, vagyis ennyi munkavállaló sorsa bizonytalan, miközben munkaadóik is bizonytalanságban vannak.

Az elnök szerint az új kormánynak is kötelezettsége tárgyalni a jövedelmekről, bérekről, mert tarthatatlan az a helyzet, hogy a szakképzettséget igénylő munkával nem lehet megkeresni a létminimumhoz szükséges jövedelmet. Pataky Péter elmondta, hogy már készülnek a bértárgyalásokra, amelyeket mihamarabb el kell kezdeni. Úgy vélekedett, hogy a reálbérek alacsony inflációnak köszönhető növekedése csak átmeneti, az igazi megoldás az lenne, ha a munka értékének megfelelő díjazást kapnának a munkavállalók.

Székely Tamás, a MaSZSZ egyik alelnöke hozzátette: június elején az Európai Unió is megtette országspecifikus ajánlásait, ezzel kapcsolatban a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács június 10-i ülésén a szakszervezeti szövetség is kifejti álláspontját, de most közölt kezdeményezéseik sok ponton illeszkednek az EU-ajánlásokhoz.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a hosszabb távon megvitatandó ügyek között a miniszterelnöknek elküldött tárgyalási kezdeményezésében többek között érdemi tárgyalásokat szeretne például a gazdasági növekedéshez és egyben a foglalkoztatottság bővüléséhez szükséges gazdaság- és társadalompolitikai feltételekről, a bérek és jövedelmek felzárkóztatásáról, a dolgozói szegénység felszámolásáról, a közszférában dolgozók életpálya rendszereiről, a pályakezdő munkanélküliség felszámolásáról, valamint a nehéz helyzetben lévők társadalmi felzárkóztatásáról.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: szakszervezet, munkajog, sztrájk, béremelés, egyeztetés