Mint arról már a Profession.hu beszámolt: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a versenyszférában a nettó keresetek 4,3, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,1, a nonprofit szervezeteknél 4,3 százalékkal nőttek egy év alatt. (Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 144 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 190 500 forint.)

A tavalyi 5,7 százalékos éves átlagos inflációval számolva nemzetgazdasági átlagban a reálkeresetek 3,5 százalékkal csökkentek a családi adókedvezmény hatását figyelmen kívül hagyva. 2011-ben a 6,4 százalékos nettó keresetnövekedés és az 5,5 százalékos infláció szerény 1 százalék alatti reálbér növekedést hozott még.

Nőhetnek az idén a reálbérek

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint 2013-ban nőhetnek a reálbérek a tavalyi csökkenés után. Az idén a nettó bérnövekedés meghaladhatja a bruttó bérekét a ,,szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek az inflációt meghaladóan nőnek. Az elemző az idén 4 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Számítása szerint a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése 2013-ban elérheti a 1,5 százalékot.

A tavaly decemberi béralakulásról Suppan Gergely elemzésében kifejti, hogy a várakozásának megfelelően 4,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek a novemberi 5,4 százalékos emelkedés után, míg a nettó bérek növekedése 3,1 százalék volt, ami 1,8 százalékos reálbércsökkenést eredményezett 2012 utolsó hónapjában.

A közfoglalkoztatottak lefelé torzító hatását kiszűrve a nettó reálbércsökkenés mértéke ennél kisebb lehetett. Továbbá a családi adókedvezményekkel együtt nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, ami a reálbércsökkenés mértékét kissé enyhíthette - tette hozzá a TakarékBank elemzője.

Felültervezték az inflációt

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője szintén 1,5 százalék körüli reálbér növekedést vár az idén, ami véleménye szerint hozzávetőlegesen fél százalék körüli fogyasztás növekedést vált ki.

A reáljövedelem várható növekedése javarészt kormányzati intézkedésekhez köthető, és nem a gazdaság teljesítményéhez kapcsolódik. A kormány ugyanis felültervezte az idei inflációt, amit egyebek közt a rezsicsökkentés is lefelé húz - hívta fel a figyelmet Keszeg Ádám. Példaként említette, hogy a minimálbér, vagy az állami szférában a bérek növekedése az inflációhoz van tervezve.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A kormány 5,2 százalékos inflációval számolt az idei költségvetés tervezésekor, de nagy valószínűséggel ennél jóval alacsonyabb lesz idén a fogyasztói árak növekedési üteme, a Raiffeisen Bank számítása szerint 3 százalékos infláció valószínű 2013-ban.

A kormányzati intézkedések

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a statisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában rámutat, hogy a mérséklődő infláció, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítése, valamint a minimálbér-emelés továbbra is érezteti kedvező hatását a bérek alakulásában. A tárca várakozása szerint az idei év elején végrehajtott rezsicsökkentés a lakossági árszínvonal csökkentésén keresztül további kedvező hatást fog gyakorolni a családok számára rendelkezésre álló reáljövedelmek alakulására is.

Az NGM kiemeli, hogy mind a bruttó, mind a nettó bérek szintje decemberben volt a legmagasabb a 2012-es év folyamán. A tárca megjegyzi ugyanakkor, hogy a 2011-ben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható. (A közfoglalkoztatottak decemberi 87 ezres létszáma 72,6 százalékkal volt több.)

Szemlézte: Durbák Ildikó