Andor: Németország is felelős a válságért
A bérszínvonal emelkedésének korlátozására törekvő német gazdaságpolitika is hozzájárult az euróövezeti válsághoz - véli Andor László foglalkoztatásért felelős uniós biztos.
Önnek ajánljuk!
Németország az utóbbi tíz évben ,,rendkívül visszafogott" bérpolitikát követett, hogy ,,egy-két évre versenyképesebb legyen". Ennek a politikának a hatásai azonban nem korlátozódtak Németországra.
Az euróövezeti ,,egyensúlytalanság nem csupán a válságállamokban követett hibás politika következménye", Németország is szerepet játszott benne az ,,egyesek szerint merkantilisztikus" - az export növelésére koncentráló - gazdaságpolitikájával, amely az egyensúlytanság fokozásával hozzájárult a válság kialakulásához - mondta Andor László a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak adott interjúban.
Csak ágazati minimálbér van
A német szakszervezetek mellett működő Hans Böckler Alapítvány gazdaságkutató intézetének egy tanulmánya szerint 2000 és 2010 között az euróövezeti tagországok közül Németországban nőttek a legcsekélyebb mértékben a bérek. Az Európai Bizottság (EB) a minimálbér bevezetése mellett foglal állást, Németországban azonban még ennél is fontosabb, hogy a béreknek ,,ismét követniük kell a termelékenységet" - tette hozzá.
Az EB az idén áprilisban javasolta, vezessék be a minimálbér intézményét azokban a tagországokban, ahol ez még nem történt meg. Németországban ismeretlen a valamennyi ágazatban kötelező, államilag rögzített minimálbér. Ugyanakkor egyes szektorokban a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek megállapodása alapján rögzítik az órabér alsó határát. A szakszervezetek évek óta követelik a kormánytól, hogy vezesse be a törvényileg rögzített minimális órabér intézményét, ennek összegét pedig 8,50 euróban állapítsa meg.
Csökkent a munkanélküliség
Az EU-tagországok többségében évente átlagosan 3 százalékkal, egyes államokban pedig 4 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, Németországban viszont csak 1,7 százalékkal. A béremelkedés visszafogását a német szakszervezetek is támogatták, mert azt remélték, hogy ennek révén csökken a munkanélküliség.
A politika bevált, hiszen a 82 milliós országban történelmi mélyponton, 3 millió alatt van a regisztrált munkanélküliek száma. Ugyanakkor egyre többen dolgoznak a havonta mindössze 400 euró jövedelmet biztosító, úgynevezett ,,mini job" konstrukcióban.
Andor szerint a munkaerőpiac ,,egyre inkább széttöredezik" Németországban, a munkavállalók jelentős része beszorulhat a minijob-kategóriába, és így ,,a szegénység csapdájába" eshet.
