A rokkantkártya nem teremt munkahelyet

Rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra idén 342 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés, amiből szeptember végéig 267,2 milliárdot, a keret 78 százalékát költötték el. Az átlagos havi 29 milliárd forintos kiadással számolva nyilvánvaló, hogy minimum 10 milliárd forintos túllépés várható - írja a Világgazdaság.

Az első Széll Kálmán-terv alapján készült Konvergencia-programban még 88 milliárd forint megtakarítást tervezett a kormány a rokkantosítás rendszerének idei átalakításától. Január 1-jétől megszűnt a rokkantnyugdíj, helyette rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás jár, ezzel pedig 70 ezerről 50 ezer forint alá csökkent az egy főre jutó rokkantellátás átlagos összege.

Elmaradt a megtakarítás

A komoly megtakarítás elmaradásának oka, hogy a tervezettnél lassabban halad a korábbi rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata. Az erre kijelölt Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szeptember végéig alig több mint 34 ezer fogyatékkal élő egészségi állapotát vizsgálta felül, miközben például 2010-ben 92 ezer felülvizsgálatot végzett.

A hivatalnak mintegy 110 ezer leszázalékolt ember komplex egészségügyi ellenőrzésével kellene végeznie a jövő év végéig. Közülük körülbelül 100 ezren 1954 után született, úgynevezett III. kategóriába tartozó rokkantak, 84 ezren rendszeres szociális járadékban, 25 ezren pedig átmeneti járadékban részesülnek.

Az NRSZH-nál a lapnak azt mondták, mivel a felülvizsgálati kérelmek benyújtási határideje március 31. volt, ezért a minősítések csak a második negyedévben kezdődhettek el, és 2014 végére be is fejeződnek.

A felülvizsgálatok lényege az lenne, hogy aki rehabilitálható, azt visszavezessék a munka világába. Ezért az egészségi állapot szerinti funkcióképességeket, a foglalkoztatási előzményeket és lehetőségeket, a szociális körülményeket egyaránt figyelembe veszik. Amennyiben az illető rehabilitálhatónak minősül, ,,együttműködési kötelezettsége van". Ez kiterjed az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is.

Már 63 ezer embernek van kártyája

A kormány úgy számolt, hogy a mintegy 900 ezer fogyatékkal élő ember közül akár 220 ezer újra munkába állítható. Ennek érdekében vezették be az idén az úgynevezett rehabilitációs kártyát, ami a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését lenne hivatott segíteni. Aki ilyen kártyával rendelkező munkavállalót foglalkoztat, annak a rokkant munkavállaló után nem kell megfizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót.

Már 63 ezren rendelkeznek rehabilitációs kártyával, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) adatai szerint még 10 százalékuk sem jutott ez által álláshoz. Hegedűs Lajos elnök azt mondta a lapnak: amíg stagnál a gazdaság, a munkaerőpiac sem bővül. Ezt egyértelműen jelzi, hogy az elmúlt években mit sem változott a fogyatékosok foglalkoztatásának aránya: míg uniós átlagban 40-50 százalékuk dolgozik, addig Magyarországon csak 15-20 százalékuk. A MEOSZ adatai szerint jelenleg is mintegy 50 ezer megváltozott munkaképességű ember áll sorban állásért.

A szándék jó

,,A rehabilitációs kártya jó szándékú kezdeményezés, amivel azonban recesszióban csak kevés munkáltató képes élni" - fogalmazott Wimmer István, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára.

Csupán attól, hogy a kormány vissza akarja irányítani a munkaerőpiacra a fogyatékkal élőket, még nem lesz több munkahely. A jelenleg egyáltalán prosperáló cégek rendkívül fejlett technológiával dolgoznak, és emiatt általában nagyon kis mértékben tudnak megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatni - tette hozzá a főtitkár.

Ötezren nem kértek felülvizsgálatot

Több mint 6400 megváltozott munkaképességű ember él az év elején bevezetett rehabilitációs kártya kedvezményeivel, és 3800 munkaadó veszi igénybe országosan a járulékkedvezményeket - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkársága szombaton az MTI-t. A rokkantnyugdíjrendszer átalakítása előtt Magyarországon több mint 900 ezer ember kapott valamilyen jogcímen rokkantsági ellátást.

A szaktárca szerint a rehabilitációs kártya segíti a munkavállalókat, hogy elhelyezkedhessenek a nyílt munkaerőpiacon, míg a munkaadókat ösztönzi a megváltozott munkaképességűek és fogyatékossággal élők foglalkoztatására. A munkaadók a kártyával foglalkoztatottak után havonta több mint 130 millió forint kedvezményt vehetnek igénybe - olvasható a közleményben.

A felülvizsgálati rendszer átalakításakor ötezren eleve nem kértek felülvizsgálatot, vagy nem is jelentkeztek abból a 195 ezerből, akiket a rokkantsági nyugdíjrendszer változása erre kötelezett, és tovább csökkent a rokkantsági vizsgálatra újonnan jelentkezők száma is. A felülvizsgálatok első féléves adatai szerint a vizsgálatra kötelezettek csaknem 60 százaléka nem volt rehabilitálható, így ők továbbra is rokkantsági ellátásban részesülnek. A vizsgálatra kötelezettek több mint 28 százaléka rehabilitációs ellátásban részesül, így a rehabilitációt követően visszatérhet a munkába.