A keddi zárószavazáson a parlament 248 igen, 79 nem és egy tartózkodó szavazattal fogadta el a 2013-as költségvetést.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a munkahelyvédelemé és az adósságcsökkentésé a 2013-as büdzsé. A kormányoldal bebizonyította, hogy kialakítható olyan költségvetés, amellyel 3 százalék alatti a hiány, csökken az államadósság, és a munkahelyvédelmi akcióterv is megvalósul - tette hozzá.

Hangsúlyozta, a költségvetés 2013-ban 300 milliárd forintot fordít munkahelyvédelemre és -támogatásra. Segítik a képesítés nélküli fizikai dolgozók, a szülésről visszatérő nők, valamint a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatását - sorolta a politikus.

Orbán Viktor szerint a 2013-as költségvetés garantálja az államadósság csökkentését, egyúttal megteremti a sok százezer munkahely megvédéséhez szükséges munkahelyvédelmi akcióterv forrásait és a hosszú távú, tartós növekedés alapjait. A miniszterelnök ezt a jövő évi büdzsé elfogadásáról szóló, az MTI-hez eljuttatott keddi nyilatkozatában írta.

300 milliárd forint

Az Országgyűlés július 12-én fogadta el a büdzsé főszámait. A változtatások az eredeti előterjesztésnél 23,4 milliárd forinttal kisebb, 653,87 milliárd forint hiányt eredményeztek, ami az akkori makropálya szerint azonban változatlanul 2,2 százalékos GDP-arányos deficitet jelentett.

Az akkor elfogadott módosítások közül a kormány munkahelyvédelmi tervével összefüggő indítványa változtatta meg leginkább a költségvetést. A munka világát érintő, 300 milliárd forintos tehercsökkentő csomag keretében jövőre bevezetik a kisadózók számára a tételes adót, illetve a kisvállalati adót, és a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a gyedről, gyesről vagy gyetről visszatérők, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítő kedvezményeket.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

0,5 százalékkal nagyobb munkanélküliség lehet

A 2013. évi költségvetés végső változata 0,9 százalékos GDP-növekedéssel és 5,2 százalékos inflációval számol. A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 0,3 százalékos bővülés helyett 1 százalékkal esnek vissza. Az exportbővülés az eredeti javaslatban szereplőnél lassabb lesz, 8,8 százalék helyett 6,2 százalék. Az importbővülés ennél is jelentősebben csökken, 8 százalékról 4,5 százalékra. A foglalkoztatottak száma nem 2,2 százalékkal, csak 0,7 százalékkal bővülhet és a munkanélküliségi ráta 10,3 százalék helyett 10,8 százalék lehet.

A megváltozott makropályának, illetve az eredeti javaslat benyújtása óta meghozott intézkedéseknek megfelelően a főszámok is változtak, az államháztartás központi alrendszerének hiánya 653,877 milliárd forintról 841,834 milliárd forintra nőtt. Ez a GDP 2,7 százalékának felel meg.

A büdzsén átvezették az egyensúly biztosítását célzó kiadási intézkedéseket, adóintézkedéseket és a főösszegek elfogadása óta hozott kormányzati konszolidációs döntéseket is.

A kiadási intézkedések között szerepel az állami bürokrácia csökkentése, a közszféra hatékonyabb bérszabályozása, a szociális ellátások célzottságának növelése, illetve a fejlesztések európai uniós társfinanszírozási arányának emelése. Az Országvédelmi Alap összegét 400 milliárd forintban határozták meg.