A munkaadók szerint kizárt a százezres minimálbér

Nincs realitása annak, hogy a minimálbér tízszer akkora mértékben növekedjen, mint amekkora GDP növekedést prognosztizálnak. A VOSZ szerint az sem kizárt, hogy egyáltalán nem lesz béremelés - olvasható a hir24 oldalán.

Az MSZOSZ kiadta közleményét, amiben leszögezte: ragaszkodnak hozzá, hogy legalább 100 ezer forint legyen a minimálbér, 116 ezer forint a garantált bérminimum, és ezenkívül is átlagban 5 százalékos béremelés legyen. A szakszervezetek többek közt azzal indokolták követelésüket, hogy az idén jelentős mértékben csökkentek a reálkeresetek. A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc a hír24 kérdésére elmondta: több okból sincs realitása ekkora béremelésnek.

A várható GDP növekedés tízszerese a bérkövetelés

Az MNB azt prognosztizálja, hogy jövőre 0,7 százalékos gazdasági növekedés (és 5 százalékos infláció) lehet. Az MSZOSZ pedig legalább 7,5 százalékos minimálbér- és 7,4 százalékos bérminimum-emelést követel. Mitől lenne indokolt tízszer akkora béremelés, mint amekkora mértékben a gazdaság teljesítménye növekedhet? - tette fel a kérdést Dávid Ferenc. Ez biztos, hogy nem lehetséges - szögezte le.

Nem azért mondta ezt, mintha úgy gondolná, hogy jelenleg sok lenne a minimálbér. De ettől függetlenül úgy látja: a hazai kis- és középvállalkozások nem tudnának ekkora béremelést kitermelni. S főleg a munkaigényes ágazatok nem, ahol leginkább jellemző a minimálbér - tette hozzá. De szerinte azért sem lenne elfogadható ekkora minimálbéremelés, mert megint összetorlódnának a bérek, és a cégeknek nem maradna pénzük a differenciálásra. Ez már az idei 19 százalékos minimálbér-emelésnél is gondot jelentett - jegyezte meg.

Mi lenne a hatása?

S vajon az MSZOSZ számolt-e azzal, hogy ekkora emelésnek milyen foglalkoztatáspolitikai következményei lehetnek? - tett fel újabb kérdést. Ha a nemzetgazdaság teljesítőképessége tized olyan gyorsan nő, mint a bér, akkor annak vagy elbocsátás, vagy feketemunka lehet a következménye - jelentette ki. S nem néhány ezer, hanem 800 ezer embert érint a minimálbér és bérminimum emelése.

Természetes, hogy a szakszervezetek emelést szeretnének, s azt, hogy legalább a reálbérek ne csökkenjenek - folytatta. De ebben a beteg gazdaságban (s itt az idei várható 1,4-1,5 százalékos GDP-csökkenésre utalt) ilyen mértékű béremelés drámai hatást válthatna ki. S nem megőrződnének a munkahelyek, hanem elvesznének - valószínűsítette.

Megemlítette azt is, hogy a munkahelyvédelmi akciótervben jelentős járulékkedvezményt terveznek a szakképzetlenek, a tartósan munkanélküliek, a gyesről visszajövők, az 55 év felettiek és a 25 év alattiak foglalkoztatásánál. Ami könnyítést jelent a munkáltatóknak. De ha közben jelentősen megemelnék a minimálbért és a munkabéreket, akkor az lerontaná az akcióprogram pozitív hatásait - jegyezte meg.