A jobb munkáért tanulnak idegenben

Bár még nincs hivatalos statisztika, az első becslések szerint jelentősen nőtt a külföldi egyetemekre készülők száma a hallgatói szerződések bevezetése, valamint a 2012-es keretszám-csökkentés óta - írja az Eduline.hu.

A TÁRKI egy korábbi felmérése alapján a felnőtt lakosság közel fele, 47 százalék akár évekre is dolgozna külföldön, 8 százalék pedig azt is el tudja képzelni, hogy végleg külföldön marad. Ez az arány még magasabb a felsőoktatásban tanulók körében, a logisztikát tanulóknak például kétharmada vállalna munkát külföldön.

Nem meglepő, hogy a külföldi egyetemek iránti érdeklődés is megnőtt: a nemzetközi továbbtanulást segítő Milestone Intézetnél például duplájára ugrott a jelentkezők száma, míg az Ausztriában tanuló magyar diákokat tömörítő szervezetnél háromszor több érdeklődőről számoltak be, mint egy évvel ezelőtt.

Nem biztos, hogy jobb

Pedig a külföldi tanulás nem feltétlenül jelenti azt, hogy színvonalasabb képzésben vesznek részt: egyelőre a magyar felsőoktatás számos területen nyújt európai színvonalú képzést, amelyből a közhangulat és a rossz oktatáspolitika miatt sokan kiesnek - mondta az Eduline-nak Radó Péter oktatáskutató. Szerinte az ország nyitottságához hozzátartozik, hogy külföldön tanuljanak diákok, de hogy kényszerből kell külföldre menniük, az nehezen elfogadható.

,,A röghöz kötés és a keretszám-csökkentés óta megduplázódott azok száma, akik nálunk érdeklődnek a külföldi tanulásról" - mondta Zeitler Ádám, a Milestone Intézet alapítója. ,,Azt sem lehet mondani, hogy csak bizonyos szakokat vagy társadalmi rétegeket érintene ez a folyamat: az elmúlt időszakban budapestiek és vidékiek, a legkülönfélébb szakok hallgatói, első- és sokadik generációs értelmiségiek egyenlő arányban jelentkeztek nálunk."

Mint mondta, a náluk jelentkező fiatalok motivációja leggyakrabban a menekülés, azt remélik, hogy külföldön sokkal több esélyük van tanulni, vagy akár egy munkahelyen elhelyezkedni. Bár vannak, akik anyagi megfontolásokból (a hallgatói hozzájárulás miatt, vagy mert nem indult nekik megfelelő államilag támogatott képzés) döntenek a külföldi tanulás mellett, ez még mindig drágább, mint itthon - hosszú távon persze kifizetődő lehet.

Egyes szakirányokon Magyarországon rendkívül magas az oktatás színvonala és az elhelyezkedési lehetőség - tette hozzá Zeitler Ádám. Ilyenek például az orvosi és informatikai területek, a mérnöki szakok viszont felemásak ebből a szempontból: bár keresettek a magyar munkaerőpiacon a mérnökök, az itthoni képzésük gyakran nem ad globális versenypiaci előnyt, mint amit egy nagy presztizsű intézmény.

Bulgária vagy Lengyelország?

Arra a kérdésre egyelőre nem lehet biztos választ adni, hogy a külföldön tanulók visszajönnek-e. Az eduline által megkérdezettek szerint két út áll Magyarország előtt: a bolgár vagy a lengyel út. Bulgáriából rengeteg értelmiségi vándorolt ki, miután nem kapott kellő támogatást a felsőoktatás, ők végül külföldön is telepedtek le. A másik út Lengyelországé, ahol bár rendkívül mobilis az értelmiség, nagy részük csak ideiglenesen marad külföldön, munkát már a hazájában vállal.

,,Az államnak a reklámfilmek gyártása helyett inkább a feltételeket kéne megteremteni, hogy érdemes legyen itt maradni, vagy külföldről hazajönni. Az egyik nagy probléma, hogy Magyarországon csak az akadémiai szférában és pár külföldi cégnél értékelik egy neves külföldi egyetem diplomáját, máshol szinte csak annyit jelent egy cambridge-i diploma, hogy jól tudsz angolul. Így aki egyszer kimegy, sokkal valószínűbb, hogy kinn is marad, ha nem megfelelően kezeljük a jelenséget" - tette hozzá Zeitler Ádám.