A gondokság alatt állók is dolgozhatnak
A cselekvőképtelennek nyilvánított ember egyúttal nem munkaképtelen is. Munkakeresésének, munkavállalásának, alkalmazásának a gondokság alá helyező bírósági határozat ténye nem képezheti akadályát.
Önnek ajánljuk!
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében azt írta: a munkaügyi központ arról tájékoztatta egy nonprofit kft. ügyvezető igazgatóját, hogy a hatályos jogszabályok szerint nem lehet álláskeresőként nyilvántartásba venni a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló elbocsátott foglalkoztatottakat, ugyanis ők nem rendelkeznek a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel. A kft. igazgatója Szabó Máté alapjogi biztos véleményét kérte.
Gondnokság alatt állók is munkaképesek
Az ombudsman kiemelte: nem azonos és nem egymást kizáró fogalom a gondnokság alá helyezés miatti cselekvőképtelenség, azaz az ügyek viteléhez szükséges belátási képesség hiánya és a munkavégzési képesség.
Megállapította: törvény, végrehajtási rendelet, módszertani útmutató sem rendelkezik azokról a konkrét feltételekről, amelyek hiányában az álláskeresőt nem lehet nyilvántartásba venni. Sőt a cselekvőképtelen munkavállalók munkavégzésének lehetőségét az új munka törvénykönyve is kifejezett rendelkezésekkel teremtette meg - hívta fel a figyelmet Szabó Máté.
Az ombudsman szerint a munkaügyi központok ezzel ellentétes gyakorlata sérti a jogbiztonság követelményét, az emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való jogot, nem érvényesül a fogyatékossággal élők alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem. Mindezek miatt Szabó Máté Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter intézkedését kérte - írja az MTI.
Az Alapvető Jogok Biztosának Közleménye szerint Magyarországon jelenleg csaknem 54 ezer ember él gondnokság, és több mint 31 ezren cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt, ,,ami a lakosság lélekszámához képest világviszonylatban is igen nagy szám".
A magyar rendszerben ugyanis nemcsak azok kerülnek cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, akiknek hiányzik a belátási képességük, hanem olyan fogyatékosok is, akiknek csak az ügyeik intézéséhez lenne szükségük segítségre, ám a jogi szabályozás, illetve az ellátórendszer nem tud alternatívát felajánlani nekik - olvasható a közleményben.
A cselekvőképtelen munkavállaló jogai
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint cselekvőképtelen személy az, aki a 14. életévét még nem töltötte be, illetve az a már 14. életévét betöltött fiatalkorú vagy 18. életévét betöltött nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett - írja az RSM DTM szakértője. (Bár a Ptk. egy harmadik csoportot is meghatároz, ahol a cselekvőképtelenség felmerül, azonban azok, akik - átmeneti - állapotuk miatt, pl. kábítószer, alkohol, műtéti altatás hatására nem tekinthetők cselekvőképesnek, nem jelentenek munkajogi szempontból releváns kategóriát.)
Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a 14. életévet be nem töltött munkavállalói csoport is csak szűk kört jelenthet, hiszen egy kiskorú csak abban az esetben létesíthet munkaviszonyt, ha arra gyámhatósági engedélyt kap, és kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenységet végez.
A Munka törvénykünye (Mt.) a korlátozottan cselekvőképes munkavállalók érdekeinek kiemelt szerepet tulajdonít. Cselekvőképtelen személlyel csak olyan munkakör tölthető be, melynek teljesítésére az érintett egészségi állapotánál fogva tartósan alkalmas.
A cselekvőképtelen munkavállaló csak folyamatos ellenőrzés mellett láthatja el feladatát és a belátási képesség teljes hiánya kizárja a munkavállaló kártérítési felelősségét. A cselekvőképtelen személy felvételét megelőzően szükséges egy orvosi alkalmassági vizsgálat elkészítése is, amit a részletes munkaköri feladatok alapján kell elvégezni.
A munkáltató mozgásterét korlátozza az rendelkezés is, ami nem teszi lehetővé, hogy munkáltató kizárólag a munkakör megnevezésével állapítsa meg a munkavállaló munkakörét. Az Mt. szerint ugyanis azt részletes leírással kell meghatározni. Mivel a törvény nem írja elő, hogy a munkakör részletes leírását a munkaszerződésbe kell foglalni, ezért nem egyértelmű, hogy a leírás jelent-e a munkáltató számára kötöttséget vagy a munkakör ebben az esetben is pontosítható annak részletezésével.