5,2 százalékos béremelést szeretnének

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) 5,2 százalékos béremelést szeretne.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: a tavalyi bértárgyalásokon nem született országos bérajánlás, ez pedig több mint 20 éve nem fordult elő, és sok munkahelyen hátrányosan érinti a helyi bértárgyalásokat. A szakszervezetek is tudják, hogy nincsenek könnyű helyzetben a vállalkozások, a gazdaság nem indult még be, de úgy vélik, a munkáltatóknak van mozgásterük az emelésre - tette hozzá.

Székely Tamás, az Autonómok elnöke elmondta: a két konföderáció érintett a versenyszférában leginkább, és a legkisebb bérek növekedése nem hozza magával automatikusan a többi bér emelését. Hozzáfűzte: nemcsak a bérek, hanem a béren kívüli juttatások is változtak, ez pedig további nettó keresetcsökkenéshez vezethet.

A kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a munkáltatók ,,a válságra hivatkozva" megpróbálják azokat a működési költségeiket csökkenteni, amely a gazdasági intézkedések következtében rájuk hárul - mondta Székely Tamás, aki szerint a 10 százalékos rezsicsökkentésből adódó, vállalkozásokra átterhelt energiaköltségeknek a bértárgyalásokon is lesz hatásuk, és a rezsicsökkentés leépítéseket hozhat a cégeknél.

Szükség lenne bérajánlásra

Az ASZSZ eddigi tapasztalatai szerint szükség van az országos bérajánlásra, és bár kérték a különböző egyeztető fórumokon, hogy legyen 2013-ra is, ezt nem vették figyelembe.

Sáling József, az MSZOSZ bérpolitikai ügyvivője az eddigi bértárgyalások tapasztalatai alapján kiemelte: a cégek úgy gondolkoznak, hogy a minimálbéreseknek és a kisbérűeknek jogos az az igényük, hogy legalább infláció mértékű emelést kapjanak, a többi dolgozóra ugyanakkor ez nem vonatkozik. A kereskedelemben például vannak olyan cégek, ahol bár senki nem kap szakmunkás minimálbért, de 120 ezer forint alatt keresnek a munkavállalók. Ez a cég ,,szemrebbenés nélkül" azt mondja, hogy ezen munkavállalók nem kapnak béremelést 2013-ra, holott az inflációkövető emelés jogos igény lenne - emelte ki a szakértő.

Pataky Péter hozzátette: bár 2010 és 2013 között a minimálbér és a garantált bérminimum bruttója dinamikusan emelkedett, a bérek nettó értéke - elsősorban az adórendszer folyamatos változása miatt - alig nőtt. Míg 2010-ben a bruttó 73 500 forintos minimálbér nettója 60 236 forint volt, a 2013-as, bruttó 98 ezer forintos minimálbér nettója 64 190 forint.

A szakszervezetek a bérajánlással azt szeretnék elérni, hogy a munkavállalók kereseti viszonyai ne romoljanak 2013-ban is, mivel például egy 5,6 százalékos nettó átlagkereset-növekedés is csak 0,4 százalékos reálbér-emelkedést jelent - mondta az MSZOSZ elnöke.

A magánszférában jobbak az esélyek a megállapodásra

Pataky Péter szerint a munkahelyek megtartásába beletartozik az is, hogy tisztes megélhetést biztosító bérek legyenek. Úgy vélekedett, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán igénybe vehető kedvezményeknek, illetve az idén is - bár kisebb mértékben - rendelkezésre álló bérkompenzációnak köszönhetően a cégeknek van mozgásterük az emelésben.

A helyi bértárgyalási esélyekről az elnök azt mondta: a magánszférában jobbak az esélyeik a megállapodásra, mint ott, ahol az állam a munkáltató, mivel a közszférában be vannak fagyasztva a bérek.

A két érdekképviselet keddtől üzemelteti úgynevezett bérvonalát: a 06 40 982-012-es telefonszámon minden olyan munkavállaló tanácsot, segítséget kérhet, aki nem érzékel mintegy 5 százalékos béremelkedést az idén.

Szemlézte: Durbák Ildikó