Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (International Labour Organization – ILO) azt állítja, hogy még mindig körülbelül 50 millió munkahely hiányzik a válság előtt időszakhoz képest. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a globális foglalkoztatási válság új és jóval problematikusabb időszaka van kialakulóban.

Sok kormány (elsősorban a fejlett gazdaságokban) új prioritásként együtt alkalmazza a pénzügyi megszorításokat a szigorú munkaerő-piaci reformokkal. Az ILO-jelentés szerint az ilyen intézkedések katasztrofális következményekkel járnak a munkaerőpiacokra és rossz hatással vannak a munkahelyteremtésre. Emellett az intézkedések többsége valójában nem is csökkentette a költségvetési hiányt.

Nem várható a foglalkoztatás fellendülése

„A pénzügyi megszorítások szűklátókörű alkalmazása az eurózóna számos országában tovább mélyíti a foglalkoztatási válságot, sőt újabb recesszióhoz vezethet Európában. Azok az országok, amelyek a foglalkoztatást előtérbe helyező makrogazdasági politika mellett döntöttek, jobb gazdasági és szociális eredményeket értek el. Sokan közülük versenyképesebbekké váltak, és jobban átvészelték a válságot, mint azok, amelyek a megszorítások mellett döntöttek. Gondosan meg kell vizsgálnunk ezeknek az országoknak a tapasztalatait, és okulnunk kell belőlük” – állítja Raymond Torres, az ILO Munkaügyi Tanulmányok Nemzetközi Intézetének vezetője és a tanulmány elsőszámú szerzője.

A fejlett gazdaságokban sok álláskereső válik demoralizálttá és veszti el a készségeit, ami csökkenti az esélyt az új munkahely megtalálására. A kisvállalkozások esetében korlátozott a hitelhez való hozzáférés, és ez idővel negatívan befolyásolja a befektetéseket és akadályozza a munkahelyteremtést. Ezekben az – elsősorban európai – országokban nem várható a foglalkoztatás fellendülése 2016 végéig, ha nem következik be valamilyen drámai változás a politikai irányvonalakban.

Bizonytalan állások

A legtöbb fejlett gazdaságban sok új állás bizonytalan. Az ILO rendelkezésére álló információk alapján, az 50 fejlett gazdaságból 26 országban terjednek az atipikus foglalkoztatási formák. Van azonban néhány ország, amelynek sikerült úgy munkahelyeket teremtenie, hogy közben javult a foglalkoztatás. Például Brazíliában, Indonéziában és Uruguayban is növekedett a foglalkoztatási ráta, miközben az informális foglalkoztatás aránya csökkent. Ez elsősorban egy átgondolt foglalkoztatás- és szociálpolitika bevezetésének volt köszönhető.

A szociális légkör a világ számos részén rosszabbodott, és elképzelhető a társadalmi nyugtalanság további elmélyülése. Az ILO-jelentésben közölt társadalmi nyugtalansági index szerint 106 országból 57-ben nőtt a társadalmi nyugtalanság 2011-ben 2010-hez képest. A legnagyobb elégedetlenség a szubszaharai Afrikában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában tapasztalható.

Általában véve, nincs egyértelmű kapcsolat a munkaerő-piaci reformok és a magasabb foglalkoztatási szintek között. Néhány, a közelmúltban végrehajtott reform – elsősorban Európában – csökkentette a foglalkoztatás biztonságát és súlyosbította az egyenlőtlenségeket, miközben nem teremtett új munkahelyeket.

Rengeteg fiatal nem talál munkát

A foglalkoztatási ráta 36-ból csak 5 fejlett gazdaságban – Németországban, Izraelben, Luxemburgban, Máltán és Lengyelországban – emelkedett 2007 óta. A fiatalok körében mért munkanélküliségi ráta a fejlett országok körülbelül 80 százalékában és a fejlődő országok kétharmadában nőtt. A fejlett országokban az álláskeresők 40 százaléka több mint egy éve munkanélküli.

A gazdaságilag felemelkedő és a fejlődő országok több mint negyedében csökkentették a szociális juttatásokat a válság alatt, szemben a gazdaságilag fejlett országok 65 százalékával.
A szegénységi ráta a fejlett országok felében és a fejlődő országok egyharmadában emelkedett, miközben erősödött az egyenlőtlenség is – derült ki az ILO jelentéséből.